Jelenleg is sokrétű az állattenyésztés támogatása, a Közös Agrárpolitika (KAP) tükrében nem fog sokat változni, de aki pályázni akar, figyelnie kell – a jelenleg mér terv stádiumban lévő – szabályzók, forrásösszegek alakulását – tudtuk meg a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás, ”A KAP és az állattenyésztés szabályozási kérdései” című szakmai konferenciáján.
A KAP és az állattenyésztés szabályozási kérdései
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében tartott, kredit értékű szakmai konferenciát Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója moderálta; előadói Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár, Dr. Kapronczai István, agrárszakértő, valamint Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) rektora voltak.
Az államtitkár ismertette a KAP alapján lehívható, tervezett forrásokat
Ennek során elmondta, hogy a támogatott ágazatok köre, a jogosultsági feltételek érdemben nem fognak változni, azonban az ágazati forráselosztás kis mértékben módosul majd.
A termeléshez kötött támogatások jogcímei maradnak, a támogathatóság minimum feltételei maradnak az eddigi gyakorlatnak megfelelően.
Kiemelt hangsúlyt kap az Agro-ökológiai Program, ugyanis a közvetlen támogatások 25%-át erre kell fordítani, de az I. pillér forrásainak 15%-át is ennek kell kitennie. A cél a jelenlegi zöldítéshez hasonló, de minden gazdálkodó számára elérhető támogatást kell nyújtani a program keretében.
Az agrár és élelmiszeripari beruházások során megcélzott prioritások:
- komplex beruházások előnyben részesítése, a pénzügyi megalapozottság növelése;
- költséghatékonyság, és a fenntarthatóság támogatása;
- termelői együttműködések ösztönzése a közös fejlesztések, beruházások támogatásával;
- nagy programok, kevés pályázattal.
A jelenlegi 15 millió eurós maximális támogatási összeg marad, a pályázat folyamatát szeretnék gyorsítani, egyszerűsíteni, a megvalósítást előlegnyújtással tervezik segíteni.
Mezőgazdasági üzemek fejlesztése
A támogatás célja a versenyképesség fokozása, a hozzáadott érték növelése. A pályázat feltételei, hogy az előző évi árbevétel minimum 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származzon, és az üzemméret legalább 10 ezer euró standard termelési értékű legyen (ez jóval több a jelenlegi hatezernél).
A támogatás mértéke alapesetben 50% (fiatal gazda esetén +15%, termelői együttműködés esetén +10%).
Új elemként jelenik meg a generációváltást segítő gazdaságátadás támogatása, ennek mértéke szintén +15%-ot jelent, míg az ökológiai gazdálkodás is kiemelten támogatott (+10%).
Az állattartókat érintő zöld programok:
- Natura 2000 támogatások gyepterületeken;
- Agro-ökológiai alapprogram;
- génmegőrzés támogatása;
- állatjóléti támogatások;
- nem termelő beruházások támogatása;
- agrár-környezetgazdálkodási kifizetés;
- ökológiai gazdálkodás támogatása.
Hátrányból indulunk, de van esélyünk a felzárkózásra
Dr. Kapronczai István, agrárszakértő „A magyar agrár- és élelmiszer-termelés kilátásai, kihívásai” címmel tartott előadást.
Elmondta, hogy csak a baromfitermesztés és az erdőgazdálkodás területe az, melyek nagyobbak, mint a 90-es években voltak, minden más területen csökkent a termelés.
A mezőgazdaság kibocsájtása mérsékelten növekszik, tény, hogy a lefelé tendáló időszak 2010-ben fordult meg, és azóta enyhén emelkedik.
Pozitív folyamat az ágazatban, hogy 2017-től a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, ami működik, az eredményt produkál.
Kevés az esély, ha nem használjuk ki
Adottak az esélyeink, de tudnunk kell ezekkel élni – hívta fel a figyelmet az agrárszakértő az előttünk álló feladatokra. Az uniós közösség jó fejlődési lehetőséget biztosíthat, láthatók erre követendő példák (Észtország, Litvánia, Csehország…). A globális hatások egyrészt negatívan hatnak, de ezzel párhuzamosan lehetőséget is teremtenek (pandémia és állatállományok kapcsán kitört járványok, tömeges migráció, orosz-ukrán háború…). A megújuló energia, édesvíz és a termőföld – ezek azok az értéktényezők, melyekből építkezhetünk a mezőgazdaság fejlesztése kapcsán. Ezekből mind gazdagok vagyunk, a feltételek adottak.
Az eredményes felhasználáshoz stratégia kell, ezért van szükség a KAP-ra és a nemzeti tervre.
Jelentősen növelni kell a feldolgozott termények arányát, ez az ágazati stabilitás egyik fontos feltétele.
Vannak területek, ahol irányváltásra van szükség a fejlődéshez. Ilyen az öntözés, melyről az utóbbi években többet beszéltünk, mint amit tettünk érte. Támogatni kell az életképes családi gazdaságokat, és a versenyképes nagyvállalkozásokat. Az élelmiszeripar fejlesztése kulcskérdés, hogy a térségben a magyar mezőgazdaság szinten tudjon maradni.
Tudásalapú versenyképes mezőgazdasághoz képzett szakemberekre van szükség, tehát nem hanyagolható el a képzés területe, a szaktanácsadás folyamata.
Az elméletnek és gyakorlatnak együtt kell működnie – a sikeres mezőgazdaság alapja
„Oktatás- és kutatásfejlesztés a MATE-n a hazai agrárgazdaság fejlesztésével összhangban” címmel tartott előadásában a rektor kiemelte, hogy az elmélet és a gyakorlat együtt jár, az innovatív, jó megoldások születhetnek elméletben, de a bizonyítás már gyakorlatban történik.
Az egyetemnek, mint agártudományi központnak, mutatni kell az utat, nem elég, ha az aktuális irányvonalat csak követi. A negatív hatásokra is választ kell adni, segíteni kell a gazdákat a versenyképesség fenntartása érdekében.
A különböző szakterületeket össze kell fogni, innovatív technológia csak a mezőgazdaság szereplőinek együttműködésén alapuló folyamat eredménye lehet.
A mezőgazdaságban mindennek az alapja a talaj, még az állattenyésztésnek is, ezért fontos a fenntarthatóság, a talajélet figyelemmel kísérése és a talajjavítás.
Az oktatásnak meghatározó szerepe van, ugyanis a jelenlegi adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozók 5 százaléka sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Pedig a tudás fontos az agráriumban, hiszen csúcstechnológiát, -technikát kell alkalmazni itt a szürke hétköznapokon a munkafolyamat minden szintjén.