Júniusban 82 országban 345 millió embert érintett a súlyos éhezés (az ételhez jutás akadályoztatása már az emberek életét és megélhetését veszélyeztette esetükben) – a Világélelmezési Program (WFP) adatai szerint. Az éhezők helyzetet súlyosbította a COVID-19 járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború.
Exportkorlátozások rontják a piaci helyzetet
Tovább rontja a helyzetet, hogy 25 országban a magas élelmiszerárakra exportkorlátozásokkal reagáltak, a globális élelmiszer-kereskedelem 8%-át érintve.
Nehezíti még az élelmiszerellátást, hogy a műtrágya ára megduplázódott az elmúlt évben, tükrözve az inputok (pl. földgáz) rekordmagas árát.
Az elmúlt évtizedben folyamatosan növekvő globális készletek elérhetővé tételére lenne szükség az árak csökkentéséhez. Mindez a koronavírus járvány után történik, amikor a kormányok pénzügyi cselekvési szabadsága eleve erősen korlátozott. Ezen rövid távú faktorok mellett a klímaváltozás számos országban strukturális változásokra kényszeríti a mezőgazdasági termelést.
A további problémákat elkerülendő, és a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséért, rövid és hosszú távon négy kulcsterületen van szükség lépésekre: azonnali támogatást biztosítani a rászorulóknak; az élelmiszer kereskedelmének és ellátásának elősegítése; a termelés fokozása; a klímaváltozásnak ellenálló mezőgazdaságba való befektetés.
Azonnali segítség a rászorulóknak
Sürgősen meg kell erősíteni a rászoruló családok szociális hálóját és biztosítani a Világélelmezési Program számára a szükséges erőforrásokat a legszegényebbek eléréséhez. A globális projekt működését egyéb intézkedések is segíthetik, mint legutóbb a WTO tagok egyezménye az importkorlátozások tilalmáról a humanitárius célokra szánt élelmiszereknél.
Nem jól behatárolt célcsoportok esetén az energia- és élelmiszerdotáció költséges és pazarló megoldás. Érdemes ehelyett a leginkább rászorulóknak biztosított készpénz támogatásokra fókuszálni.
Idővel a hatékony szociális védőrendszert még több emberre ki lehet bővíteni. A jól működő védőháló erősen célzott és hatékony bekerülési és kifizetési rendszert alkalmaz, gyakran a technológia lehetőségeit kihasználva.
Elősegíteni az élelmiszer-kereskedelmet és –ellátást
Rövid távon a készletek megnyitása – a WTO szabályainak megfelelően – és egy esetleges diplomáciai megállapodás az Ukrajnában rekedt gabona és műtrágya kihozatalára biztosítanák az élelmiszerek elérhetőségét. A kereskedelem elősegítése és a globális élelmiszer- és mezőgazdasági piacok (beleértve a gabonafélék, műtrágyák és más inputok piacát) működése és ellenálló képessége kulcsfontosságú, amint azt a WTO miniszteri deklarációja az éhezésre adott sürgős lépésekről is kiemeli.
A 2008-as válság megmutatta, hogy a globális kereskedelem korlátozása megdrágítja az élelmiszereket. A kiviteli korlátozások felszámolása és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési folyamatok bevezetése csökkentheti az ellátási problémákat és az árakat. Fontos még az átláthatóság növelése a WTO tájékoztatása révén és a kereskedelmi intézkedések jobb nyomon követése.
A termelés bővítése
Ösztönözni kell a fejlődő és fejlett országok termelőit és halászait a fenntartható élelmiszer-termelésre, továbbá az ellátási lánc javításával összekapcsolni őket a 8 milliárdnyi fogyasztóval. Ehhez elengedhetetlen a megfizethető műtrágya, vetőmagok és más termelési eszközök a privát szektor révén. A versenyképes termelők támogatása prioritást élvez.
Hosszabb távon a FAO, a Világbank csoport és mások által összegyűjtött tudás megosztása által hatékonyabbá tehető a műtrágya-felhasználás, melyben segíthetnek a talajtérképek, a mezőgazdasági tanácsadók és a precíziós gazdálkodás, hogy felvértezze a termelőket tudással a termelés szinten tartásához és a fenntartható természeti erőforrás-használathoz.
Befektetés a klímaváltozásnak ellenálló mezőgazdaságba
Az agrárium ellenálló képességét segítő befektetések és az alkalmazkodás, a kistermelők, az élelmezési rendszerek és az éghajlatbarát technológiák támogatása esszenciálisak a klímatudatos mezőgazdaság kialakításához, ami garantálná a stabil termelést az előttünk álló években.
Az élelmiszerbiztonságra és az értéklánc infrastruktúrára (tárolás, hűtés, pénzügyi és biztosítási infrastruktúra) vonatkozó normák és szabványok javítása fontos a hozzáférhetőség és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében.
Fontos a fejlődő országok támogatása
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fontos a drágulás és hiányok sújtotta fejlődő országok támogatása, hogy azok fedezni tudják alapvető szükségleteiket a hosszabb távú fejlesztési célok veszélyeztetése nélkül. Alapvető jelentőségű, hogy a financiálisan instabil helyzetű rászoruló országok képesek legyenek az élelmiszer-importjuk fedezésére, ezzel is csökkentve a társadalmi feszültségeket.
A fejlesztési forrásoknak működő alternatívákat kell kínálni a bezárkózó lépésekkel szemben, mint az exporttilalmak vagy a műtrágya import általános támogatása. A befektetésnek a skálázható védőhálót; a klímabarát mezőgazdaságot, a fenntartható halászatot és akvakultúrát kell megcéloznia.
A FAO felszólítja az országokat, hogy erősítsék meg a szociális hálójukat, serkentsék a kereskedelmet és a termelést, és invesztáljanak a szélsőséges időjárási viszonyok között is jól működő mezőgazdaságba.
Az országspecifikus szükségleteket belülről jövő folyamatok révén kell meghatározni – a szervezett szerint – és ezek alapján meghatározott rövid, közepes és hosszú távú célokhoz forrást találni fejlesztési bankoktól.
Forrás: FAO/Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc
