fbpx

A csávázás technológiái és gépei

Írta: Agrárágazat-2022/09. lapszám cikke - 2022 szeptember 26.

A csávázás a szántóföldi növényvédelem nagyon fontos technológiai művelete. A vetőmagot és más szaporítóanyagokat kártevők és kórokozók veszélyeztetik. Az ellenük való hatékony védekezés az eredményes és biztonságos termelés alapvető feltétele.

Csávázással a legkisebb növényvédőszer-felhasználással, ezzel együtt a legkisebb környezeti terheléssel tudunk hatékonyan védekezni. Manapság a gyakorlatban már nemcsak vegyszeres eljárásokat alkalmaznak, hanem biológiai készítményeket és starter tápanyagot is fel lehet vinni a vetőmagra. A következőkben röviden ismertetjük a jelenleg használatos csávázási technológiákat és csávázógépeket.

Csávázási technológiák

Nedves csávázás

Ennél az eljárásnál a szaporítóanyagot folyékony csávázószerrel kezelik, azt rápermetezik a magvakra vagy rákenik a gumókra. A növényvédő szer felhordása után a szaporítóanyagot megkeverik, hogy a csávázószer a lehető legegyenletesebben oszoljon el a felületen.

Az adagolt szer mennyisége általában 0,5–5,0 kg/t között van.

A nedves csávázás előnye a pontos adagolás, a szer jó tapadása és a megfelelő csávázóhatás. Hátránya lehet, hogy a csávázás után a vetést vagy az ültetést rövid időn belül el kell végezni.

Nedves csávázásnál a szer tulajdonságai szerint három különböző technológiát alkalmaznak.

– Egyes csávázószereket por alakban hoznak kereskedelmi forgalomba, ezeket a csávázás megkezdése előtt vízzel kell elkeverni; ezt az eljárást nedvesítő csávázásnak is nevezik. A por és a víz elkeverése érdekében a gépekre előkeverő tartályokat szerelnek fel, amelyekben a por alakú csávázószer vízzel elkeverhető, tehát felhasználásra megfelelően előkészíthető. A fajlagos szerfelhasználás általában 1 dm3/100 kg vetőmag. A szer tapadása a magvakra megfelelő, a pontos adagolás és az egyenletes elosztás azonban rendszerint csak nagyobb dózisnál és korszerű kialakítású csávázógép alkalmazása esetén valósítható meg.

– A csávázás minősége szempontjából kedvezőbb tulajdonságúak a gyárilag készített szuszpenziók, amelyek vízzel hígíthatók. A pontos adagolás, egyenletes elosztás egyszerűbben megvalósítható, a tapadóképesség a magvakon jó.

– Alkalmaznak szerves vegyületben oldott csávázószereket is. Ezeknél a hígítás körülményes, párolgásuk miatt veszélyeztethetik a környezetet. Viszonylag kis mennyiségben (0,1-0,2 dm3/100 kg vetőmag) is felhasználhatók, és kiválóan tapadnak a magvakra.

Porcsávázás

Ennél a módszernél por alakú csávázószerrel történik a kezelés. A por egyenletes elosztását szintén keverés segíti elő. A szaporítóanyagra adagolt vegyszer mennyisége a nedves csávázási eljáráshoz hasonlóan többnyire 0,5–5,0 kg/t, egyes esetekben ugyanakkor elérheti a 15 kg/t mennyiséget.

A porcsávázás változatának is tekinthető a nedvesített porcsávázás. A por alakú szer és a szaporítóanyag elkeverésekor nagyon kis mennyiségű vizet porlasztanak be, a por jobb megtapadása céljából.

A porcsávázás hátránya a pontatlanabb adagolás, valamint a szer gyengébb tapadása. Emellett jelentős a környezetszennyezés kockázata, ezért a porcsávázást ritkán alkalmazzák.

Kombinált csávázás

Ez az eljárás a nedves csávázás és a porcsávázás együttes alkalmazása. Akkor lehet szükség ennek a módszernek az alkalmazására, amikor két- vagy többféle, egymással nem keverhető hatóanyaggal kell a kezelést elvégezni. Az eljárás folyamán a nedves és a porcsávázás előnyei és hátrányai egyaránt jelentkeznek.

Inkrusztálás

A csávázás továbbfejlesztett változata. A magvakra csávázószert és ragasztóanyagot visznek fel, rendszerint több menetben, úgy, hogy teljes bevonatot képezzenek. A műveleteket gyakran szárítás zárja le. Az inkrusztálás a csávázáshoz képest magasabb fokú védelmet biztosít, azonban segédanyagokra, szárításra vagy további gépre lehet szükség. A kezelés meglehetősen idő- és munkaigényes, a csávázásnál lényegesen drágább.

Csávázógépek

A szaporítóanyagok csávázásához a különböző rendszerű, kivitelű és teljesítményű gépek állnak a gazdálkodók rendelkezésére a piacon. A stabil kivitelű csávázógépeket rendszerint nagyobb üzemekben, gyakran magtisztító gépekhez kapcsolva üzemeltetik. Itt a magáram biztosított. Más üzemi körülmények között garmadából vagy zsákokból töltik a gépeket. A folyamatos magellátás biztosításához ilyenkor átmeneti magtárolókat kell alkalmazni.

A mobil, illetve önjáró kivitelű csávázógépek könnyen áttelepíthetők magtáron belül, vagy átszállíthatók más helyszínre. A gépek funkcióját, felépítését meghatározzák a felhasznált csávázószer fizikai és kémiai tulajdonságai. A csávázógépek üzemmódjuk szerint lehetnek szakaszos vagy folyamatos működésűek. Szakaszosan működnek a hagyományos kivitelű kézi vagy gépi hajtású csávázógépek, amelyek teljesítménye kicsi. A jó munkaminőség ezeknél nem garantálható, és a környezetszennyezés veszélye jelentős. A korszerű csávázógépek folyamatos működésűek, az egyenletes anyagáram nagy teljesítményt és állandó minőséget biztosít.

Nedves és kombinált csávázógépek

Az egyszerűbb kivitelű, hagyományos felépítésű egyfázisú nedves csávázógépek esetében a folyékony csávázószer és a vetőmag beadagolása után általában keverődobban vagy szállítócsigában történik meg a homogenizálás. Az egyfázisú, keverődobos nedves csávázógép elvi felépítését és működését szemlélteti az 1. ábra.

ábra
1. ábra. Egyfázisú, keverődobos nedves csávázógép elvi felépítése és működése. 1. váz, 2. hajtás, 3. gabonamérleg, 4. elevátor, 5. keverődob,6. zsákoló, 7. ciklon, 8. szűrő, 9. szivattyú, 10. szórófej, 11. folyadékadagoló (forrás: Dimitrievits Gy., Dr. Gulyás Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)

A vetőmag billenő rendszerű gabonamérlegbe (3) kerül, majd innen az elevátoron (4) át a keverődobba (5) jut. A folyékony vegyszer a gabonamérleg által vezérelt adagolóból (11) kerül a szórófejhez (10). A két anyag elkeveredése a keverődobban történik meg, majd a csávázott mag a zsákolón (6) keresztül hagyja el a gépet.

Nedves csávázásnál a folyékony csávázószer és a vetőmag hagyományos módon történő elkeverése gyakran nem kielégítő, ezért a korszerű, kétfázisú nedves, illetve kombinált csávázógépeken az elkeverés két lépésben valósul meg.

Az első fázisban a csávázókamrában találkozik a vegyszer és a vetőmag. A csávázókamrában gravitációs úton magfüggönyt alakítanak ki, és erre kerül rá a csávázószer. Az erre a célra kialakított, a kombinált csávázógépekre jellemző forgótárcsás rendszerű csávázókamra felépítését és működési elvét mutatja be a 2. ábra.

ábra
2. ábra. Forgótárcsás csávázókamra felépítése és működési elve. 1. csávázókamra, 2. forgótárcsás magadagoló, 3. magfüggöny, 4. rotációs porlasztó, 5. poradagoló (forrás: Dimitrievits Gy., Dr. Gulyás Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)

A forgótárcsás magadagolóból (2) állítható méretű adagolórésen a csávázókamrába (1) áramló vetőmagot függőleges magfüggöny (3) formájában terítik szét. Erre a magfüggönyre kerül a csávázókamra közepén elhelyezett rotációs porlasztóból (4) a folyékony csávázószer vagy a bal oldali poradagolóból (5) a por alakú vegyszer.

Nedves csávázógépeken forgódobos rendszerű csávázókamra (3. ábra) is alkalmazható.

ábra
3. ábra. Forgódobos csávázókamra felépítése és működési elve. 1. villanymotor, 2. hajtómű, 3. rotor, 4. porlasztótárcsa, 5. mag,6. állórész, 7. folyadékvezető cső, 8. motor (forrás: Dimitrievits Gy., Dr. Gulyás Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)

A második fázisban a már összekeveredett csávázószer és vetőmag a kétfázisú csávázógépekben további keverésen esik át (keverődobba vagy szállítócsigába kerül), amelynek során a homogenitás, a magvak fedettségének egyenletessége tovább javul.

A kétfázisú, kombinált csávázógépek komplett elvi felépítését és működését a 4. ábra szemlélteti.

ábra
4. ábra. Kétfázisú, kombinált csávázógépek komplett elvi felépítése és működése. 1. terelőlap, 2. terelőcsiga, 3. kaparólapos felhordó, 4. visszafolyó cső, 5. csávázókamra, 6. magszóró tárcsa, 7. folyadékszóró tárcsa, 8. poradagoló, 9. magtartály, 10. szállítószalag, 11. kefehenger, 12. pormennyiségjelző, 13. kihordócsiga, 14. csávázószeres tartály, 15. elágazó csőidom, 16. keverő vízsugárszivattyú, 17. csávázószer mennyiségét jelző szerelvények, 18. tartályfedél, 19. szivattyú (forrás: Dimitrievits Gy., Dr. Gulyás Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)

A gépet a villanymotorral működtetett hajtómű automatikusan lassan előre mozgatja, miközben a felszedővályú szélére erősített rugalmas terelőlap (1) a garmada alá csúszik, és onnan a terelőcsigákhoz (2) tereli a magvakat. A jobb és bal menetes csigák középre szállítják a vetőmagot a vályúba, ahonnan kaparólapos felhordó (3) továbbítja a magtartályba (9). Ha az önetető előtt magtorlódás keletkezik, a vetőmag nyomása kikapcsolja az önjáró szerkezet motorját, és az előrehaladás szünetel mindaddig, amíg a felszedő- és a felhordószerkezet a torlódást fel nem dolgozta. A magtartályból a magfelesleget túlfolyónyíláson keresztül visszafolyó cső (4) vezeti a felszedő elé. A csávázás a csávázókamrában (5) megy végbe. Ennek közepén helyezkedik el a folyadékszóró tárcsa (7), amelyet villanymotor tengelyére ékeltek. A magszóró tárcsát (6) a magtartály tetején lévő villanymotor hajtja, amelyre a tárcsa és a tartály alja között szabályozható résen át jutnak a magvak. A magfüggönyre a folyadékszóró tárcsákról vagy a poradagolóból (8) kerül a csávázószer. A gépből a csávázott mag a kihordócsigán (13) keresztül zsákba vagy garmadába kerülhet.

ábra
5. ábra. Elektromágneses magszintszabályozó rendszer működési vázlata. 1. elektromágnes, 2. magtartály, 3. érzékelő, 4. magszóró tárcsa, 5. emelővilla (forrás: Dimitrievits Gy., Dr. Gulyás Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)

A csávázógépeken a vetőmag- és a vegyszeráramlás szabályozása és megfelelő szinkronizálása szükséges. Többféle megoldást alkalmaznak az egyszerű mechanikus megoldásoktól az elektronikus szabályozásig. Az 5. ábra azt a technikai megoldást mutatja be, ahol a gépen átáramló mag mennyiségét elektromágnessel (1) működtetett, az átömlő keresztmetszetet változtató berendezés szabályozza.

A szükséges keresztmetszet a magszóró tárcsa (4) és a magtartály (2) átfolyócsövén elcsúszó fojtócső között alakul ki. Ez utóbbit a magadagoló tengelyére rögzített, mechanikusan szabályozható emelővilla (5) állítja a megfelelő résméretre. A villa tengelyéhez kapcsolódnak a szabályozótagon keresztül a működtetőelemek, az elektromágnes, a nyitórugó és az ütközőrugó. Üzemi állapotban a nyitórugó az állítható ütközőrúd által határolt keresztmetszetre nyitja az átömlőrést. Az egyenletes magadagolás érdekében a rés felett állandó magasságú magoszlopot kell biztosítani. Ezt a magtartályban elhelyezett elektromos szintérzékelővel (3) vezérelt elektromágnes teszi lehetővé oly módon, hogy a gép indulásakor vagy üzem közben zárva tartja az átömlőrést mindaddig, amíg a magszint a tartályban el nem éri a megfelelő magmennyiséget.

önjáró MOBITOX csávázó
1. kép. MOBITOX típusú, önjáró kivitelű csávázógép munka közben (forrás: http://www.farmgep.hu/mobitox)

Vetőgumó-csávázó gépek

A vetőgumó-csávázó gépeket elsősorban burgonyagumók csávázására alakították ki.

A gépek a gumókat a tartós tároláshoz szükséges, csírázást gátló anyaggal vagy csávázószerrel vonják be.

Fontos, hogy az eltérő geometriájú gumók felületére minden esetben egyenletesen kerüljön fel a csávázószer. Erre a célra általában szivacshengereket használnak, amelyek rányomják a vegyszert a gumókra. Egyes gépeknél a szállítószerkezeten haladó gumókat hidraulikus cseppképzésű szórófejek segítségével vonják be. Ekkor az egyenletes eloszlás érdekében kefehengereket is alkalmaznak.

A csávázógépeket gyártó, illetve forgalmazó vállalatok részletes útmutatókat adnak ki a gépek helyes beállításához és szakszerű üzemeltetéséhez.

A gépeket mindig a csávázandó vetőmag vagy vetőgumó jellemzőinek és a csávázószer engedélyezési okiratában leírtaknak megfelelően kell beállítani. Beállításnál legfontosabb a teljesítmény, az adagolási tényezők meghatározása.

Figyelembe kell venni, hogy a legkisebb és legnagyobb teljesítmény közelében a pontatlanság általában nagyobb. A gép indulásakor és a leállításnál a csávázás mértéke és egyenletessége eltérhet a kívánt értéktől.

Dr. Dimitrievits György
okl. mezőgazdasági gépészmérnök

Jordán László
okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök,
igazgató, Nébih NTAI

Dr. Gulyás Zoltán
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök,
növényvédelmi mérnökszakértő,
Nébih NTAI FGO