Nem végtelenek, sőt korlátozottak erőforrásaink, ezért azokat csakis maximális hatékonysággal használhatjuk fel. A jövő kérdése, hogy ezt a feladatot milyen szinten tudjuk meglépni – mondta Font Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a Dunapataj–Bakodpusztán tartott gazdafórumon.
A precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetése és elterjesztése
A Közép-Duna menti térség hazánk egyik kiemelt fejlesztési régiója, mely 99 települést magába foglaló három megye közös metszete. A térségben működő Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. támogatást nyert a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen, a konzorciumhoz csatlakozott az Agrárközösség Kft. is. A 2022. április 1-jén indult projekt legfőbb célja a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetésének és elterjesztésének elősegítése a vázolt térségben.
A program aktuális rendezvényére 2022. november 17-én Dunapataj–Bakodpusztán került sor, ahova a térséget adó Bács-Kiskun, Tolna és Fejér megyéből érkeztek nagyszámban agrárvállalkozók, gazdálkodók. Itt a konzorciumi tagok adtak tájékoztatást az eddig elvégzett szakmai feladatokról, a Farm-menedzsment döntéstámogató program– teljes gazdálkodási évet magába foglaló – kiértékeléséről, a differenciált anyagkijuttatásról és az agrárdigitalizáció előnyeiről. A rendezvényen részt vett és előadott Font Sándor, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke; Süli János, országgyűlési képviselő; Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora; Dusnoki Csaba, Dunapataj polgármestere; Dr. Máthé László, a projekt szakmai felelőse (MATE); Dr. Gulyás Miklós, egyetemi docens (MATE); Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője; Ifj. Dusnoki Csaba, dunapataji gazdálkodó.
Modern, versenyképes és környezettudatos ágazatra van szükség
Dusnoki Csaba polgármester köszöntötte a rendezvényen résztvevőket. Elmondta, hogy a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az élelmiszerbiztonsági kihívások, az aszály, a magas energiaárak, az elszálló finanszírozási költségek negatív hatásai kihívások elé állították a mezőgazdaságban tevékenykedőket. Ezek a nehézségek ráirányították a társadalom és a politika figyelmét az agráriumra, rámutattak, hogy az ágazatra vigyázni kell. Szerinte az egyik legfontosabb cél most az agrárágazat modernizációja, és válságállóvá tétele. „Az agráriumot egy megfiatalodó, megerősödő, versenyképes és környezettudatos ágazattá kell, hogy formáljuk!”
A digitalizációnak, a robottechnikának helye van a mezőgazdaságban
Font Sándor országgyűlési képviselő hozzászólásában rámutatott arra, hogy a digitális fejlődés az élet minden területén, így a mezőgazdaságban is keresi a helyét, szerepét. Egy okostelefont felemelve utalt a digitalizáció gyors fejlődésére és térnyerésére, és problémának említette, hogy a gazdálkodókat eleinte nem érintette meg igazán ez a technológia. Pedig a digitalizációnak, a robottechnikának – a hagyományos tudás mellett – helye van a mezőgazdaságban is.
A mezőgazdaság teljesítménycsökkenését fokozottan rossz évben vesszük észre, amikor több negatív termelési tényező összegződik, mint most az orosz-ukrán háború és a kedvezőtlen időjárási viszonyok. A képviselő szerint ilyenkor jövünk rá, hogy a rendelkezésre álló erőforrások nem végtelenek, azokat maximálisan ki kell használni. Ebben nagy szerepe van a digitalizációnak és a robotizációnak.
Vizünk több van, mint a térségben bárkinek
Süli János országgyűlési képviselő kiemelte, hogy az agráriumnak szüksége van a támogatásra. A beruházások célja, hogy húzza magával a régió ágazatait, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. létrehozásával biztosított az agrárszakképzéssel, kutatóintézetekkel, agrárcégekkel való együttműködés. A térség adottságai jók, itt folyik a Duna, vizünk több van, mint bárkinek – mondta a volt miniszter. A jelenlegi program aktív segítséget nyújt a 99 település mezőgazdasági termelőinek, ezáltal fejleszthető a régió mezőgazdasága.
Komoly szerepe van a csúcstechnológiának, a digitalizációnak
Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora rámutatott arra a problémára, hogy beleragadtunk a jóba, elkényelmesedtünk: folyamatosan volt elegendő energiánk, élelmiszerünk, ráadásul olcsón. Az elmúlt három évben azonban a negatív – a gazdasági tevékenységet nehezítő – tényezők szembesítettek minket azzal, hogy nem természetes a jó. Azért meg kell dolgozni, azt meg kell becsülni. A jelenlegi projekt célja, hogy ebben a különböző adottságú területek alkotta térségben – a hazai energiaellátás központjában – kiváló minőségű élelmiszert lehessen előállítani. Az elmúlt öt év agrártechnológiai fejlődésének köszönhetően adott a lehetőség. Napjainkban azonban nem lehet érzésből színvonalas, versenyképes és fenntartható termelést folytatni. A mezőgazdaságban jelen van a csúcstechnológia, tudás alapú ágazattá vált, szükség van a folyamatos tudásgyarapításra. A jelenlegi projekt is a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetését segíti: az egyetemi tudásbázisra építve, a partnerekkel együttműködve innovatív megoldási javaslatokkal és képzésekkel támogatják a helyi gazdálkodókat.
„Az agrárium egy rendkívül konzervatív világ, csak azt fogadja el, amit maga lát és a környezete visszaigazol. Nekünk azonban nem a szomszéd a legfontosabb konkurensünk, hanem az a holland, az a dán gazda, aki csúcstechnológiát alkalmaz. Hozzájuk kell felzárkóznunk, velük szemben kell versenyképesnek lenni, helyben kell az ellátási láncokat lerövidíteni annak érdekében, hogy jó minőségű, helyi terméket tudjunk előállítani” – határozta meg a feladatokat a professzor.
A mezőgazdasági vállalkozások száma magas
Az eddig elvégzett szakmai feladatokról Dr. Máthé László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem központvezetője, projektfelelős tartott beszámolót. Elmondta, hogy a projektben érintett régió az ország egyik legnagyobb kiterjedésű fejlesztési térsége, az ország teljes lakosságának 2,6 százaléka itt él, az adatok alapján a lakossági korfa öregedő. A foglalkoztatási ráta az országos adatokhoz képest alacsonyabb, így az álláskeresők száma is magasabb az országos átlagnál, az egy főre jutó éves jövedelem is messze elmarad az országostól. A régió jellemzője, hogy a mezőgazdasági vállalkozások száma jóval magasabb, mint az ország más területein. Ezek mind alátámasztják, hogy a térségben szükség van a beruházásokra, a mezőgazdaság modernizálására, az életkörülmények javítására.
A projekt konkrét eredményei
A program keretében beszereztek nyolc felmérő és beavatkozó drónt, melyeket a térség gazdálkodóinak rendelkezésére is bocsájtanak. Az Agrárközösség Kft. szolgáltatás keretében felméréseket végez, illetve működteti a Farm-menedzser szoftvert, adatokat tölt fel. Kérdőívet állítottak össze, melyek a gazdálkodókhoz való kijuttatása folyamatban van. Mindemellett drónpilótaképzést szerveztek meg: az oktatás a tervek szerint 2023. január hónapban indul Szarvason. A szakemberek – adatgyűjtés és -feldolgozás keretében – drónos felméréseket, talajminta-vételezéseket, tápanyag-gazdálkodási tervet, tápanyag-ellátottsági, kijuttatási térképet készítettek.
Dr. Gulyás Miklós, a MATE docense a zónatérképek jelentőségéről, használhatóságukról beszélt gyakorlati példákon keresztül. Elmondta, hogy a bevitt adatok, a drónok által rögzített speciális képek alapján a gyengébb és rosszabb termések indokai megállapíthatók, illetve becslésre is használható a rendszer.
Kellenek az inputadatok a gazdáktól
A Farm-menedzsment program alkalmazásáról, a gazdálkodási év kiértékeléséről Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője tartott előadást. Elmondta, hogy a döntéstámogató rendszer csak egy keret, melyet adatokkal kell feltölteni, ezek alapján tud olyan értékelt információkat adni, melyek eddig nem álltak a gazdálkodók rendelkezésére. Ennek érdekében az együttműködő mintagazdaság kijelölt dolgozóit felkészítették az adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Konkrét számokon keresztül levezette a precíziós szolgáltatások alkalmazásával tervezhető profitot, mely alapján kijelenthető, hogy egy majd 94 milliós éves eredményből 7 millió a precíziós gazdálkodásnak köszönhető.
Mindenhol ugyanakkora kukoricacső termett a táblában – differenciált vetés
A gazdák a gyakorlati beszámolót várták a legjobban. Erről ifj. Dusnoki Csaba dunapataji agrármérnök, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője számolt be. Előadásában a digitalizáció és a precíziós technológia közgazdasági előnyeire is igyekezett rámutatni, ehhez konkrét, gyakorlati példákat hozott. Elmondása szerint 2017 év óta fokozatosan vezetik be a modern technológiát, a robotkormányzásra és a szakaszvezérlésre koncentráltak. A hektikus időjárás ebben az évben megerősítette benne azt az alapelvet, hogy az optimális időben való munkavégzés elengedhetetlen a sikeres gazdálkodáshoz. Ebben sokat segíthet a robottechnika, ugyanis annak mindegy, hogy nappal vagy éjjel megy, illetve nem tart munkaközi szünetet sem.
A szakaszvezérlés egyik nagy előnye, hogy alkalmazásával elkerülhető a termésdepresszió, ugyanis a növényvédelmi munkagép ilyenkor GPS-technológia alapján dolgozik és gyakorlatilag nincs fedés. Nem elhanyagolható, hogy kimutathatóan kevesebb lesz növényvédőszer-felhasználás is, ami költségkímélő, illetve a környezeti terhelés is kisebb ezáltal. A szakaszvezérlés a műtrágyaszórókkal és a vetőgépekkel is jól együttműködik, segítségével ezekben a munkafolyamatokban is lényeges megtakarítások érhetők el. A fiatal gazda egy 700 hektáros tavaszi vetésen keresztül vezette le, hogy 748 ezer forint volt a megtakarítás, mely a fel nem használt vetőmag értéke.
A gyakorlati szakember felhívta a figyelmet a különböző potenciállal rendelkező zónák maximálisan kihasználásának lehetőségére. Ehhez pedig a differenciált vetés adja a megoldás kulcsát. A klasszikus vetés értelmében egy táblára egy tőszámmal vet a gazda. Nem veszi figyelembe, hogy a terület adottságai szempontjából nem homogén, különböző adottságú részek vannak. Amennyiben ezt helyesen feltérképezzük az adott digitális technológiával és ennek megfelelően rendeljük hozzá a tőszámot, kétszeresen is jól járunk. Elkerüljük a vetőmagpazarlást, és az adott területhez maximáljuk a termést, ugyanis annyi növényt kell eltartania, a termést kinevelnie, amennyit adottságai alapján a talaj elbír. Ennek köszönhető, hogy az 50 hektáros kukoricatáblában mindenhol közel egyforma csövek termettek, igaz, hogy van, ahol 5, van, ahol 9 cső négyzetméterenként.
Az ISOBUS-kompatibilis munkagépek
A rendezvény zárásaként technikai bemutatón vehettek részt az érdeklődők. A MATE szakemberei talaj-mintavételezést és talajtömörödöttségi vizsgálatot mutattak be. Megtekinthető volt egy felmérő és egy beavatkozó drón repülése is. A gazdák érdeklődve járták körbe a CASE III Puma 165 traktorokat, és kérdezték a szakembereket specifikációk kapcsán. Emellett a kiállított Kubota DSM-W GEOSPREAD tárcsás műtrágyaszóró és a Kubota PP1450V szemenkénti vetőgép tulajdonságait, az innovatív technológiához kapcsolhatóságát is ismertették.
