Valósággal felrobbantotta a kárenyhítési kasszát az aszály

Pénzügyi és időjárás-történeti szempontból is ijesztő olvasmány az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése a hazai mezőgazdaság kockázatkezelési rendszerének tavalyi évéről. Tudjuk, persze, hogy nagy aszály volt és meleg, de a számok brutális erővel mutatják, mi is történt itt 2022-ben.

A plusz állami tízmilliárdok sem volt elég…

A tavaly bejelentett káresemények száma 181 százalékkal (!) volt nagyobb, mint 2021-ben: meghaladta az 51 ezret. A jogosnak ítélt kérelmek száma több mint 22 ezer volt, ami 286 százalékkal több a 2021-ben megítélt 5780 befogadott kérelem. Természetesen a káresemények nagy száma döntően – 93 százalékban – a történelmi aszály következménye volt. Így aztán a Kárenyhítési Alap 12,7 milliárdos kasszája hiába tartalmazott több pénzt, mint 2021-ben, így is sokkal kevesebb volt, mint amennyire a gazdaságoknak szükségük lett volna. A jogosan igényelt kárenyhítési összeg ugyanis jócskán meghaladta a 63 milliárdot, ezért az állam – egyedi döntés alapján – több mint 41 milliárdot folyósított a kárenyhítési büdzsébe. Mivel még ez sem volt elég, 20 százalékos visszaosztás után végül 50,2 milliárdot fizettek ki a gazdaságoknak tavaly – írja az AKI friss összefoglalója.

Horribilis számok: 4-5-szörös emelkedés

Az egyes szántóföldi kultúrák közül természetesen a legnagyobb területen és a legnagyobb vízigény mellett termesztett, főleg tavaszi vetésű növények termelői szenvedték el a legnagyobb csapást. Mint ismert a kukorica például az elmúlt 5 év átlagának csaknem 60 százalékát elveszítette a tavalyi csapadékhiány következtében. Ennek megfelelően a II. pilléres kifizetések is ezekben a szegmensekben ugrottak meg – brutális mértékben (lásd az AKI grafikonját!). Kukorica-földek kárenyhítésére 31, napraforgóra bő 9, búzára 3,2 milliárdot fizettek ki, míg a többi szántóföldi növény összesen alig képviselt többet a kifizetések terén, mint 11 százalékot.

Az aszályhoz kötött károk – összesen majdnem 48 ezer eset – 4,5-szer annyi volt, mint a 2021-es évben, és logikus, hogy a szárazság sújtotta területnagyság is horribilis emelkedést mutatott: 1,4 millió hektáron hiányzott a csapadék, ami 4-szer több a 2021-esnél. Így az aszálykárra kifizetett szűk 50 milliárd is 5,5-szöröse volt a korábbi évinek. Jellemző, hogy az összes többi (vihar, fagy, víz stb.) káresemény terén kevesebb bejelentés volt 2022-ben.

Ijesztő időjárási adatok

Amint azt a WMO, a Meteorológiai Világszervezet is megerősítette, a tavalyi az 5. legmelegebb év volt 1950 óta, és Európában 1850 óta a tavalyi volt a legmelegebb nyár, 2022 ősze pedig a 3. legmelegebb ősz. A hőhullámok nemcsak hazánkat, hanem Európa számos országát sújtották. Nálunk az évi középhőmérséklet (11,83 C fok) 1,1 C fokkal múlta felül az 1991-2020-as időszakot, vagyis az elmúlt 122 évben a tavalyi volt a 3. legmelegebb. A többi „rekorder” is a jelenben mutatkozott: az aggasztó dobogó élén a 2018-2019-es évek állnak. És még egy ijesztő tény: 2012-n kívül tavaly hullott a legkevesebb csapadék (lásd az évi csapadékösszeg-átlagok területi eloszlását az OMSZ ábráján!) – ez is erősítette a rendkívüli szárazság negatív hatásait.