Cikkünkben igyekeztük összefoglalni a mezőgazdaságban is alkalmazott rakodógépek karbantartásának témakörét, logikus sorrendben, ahogyan azt lépésről lépésre mi is elvégeznénk a saját gépünkön. Különösen érvényes ez a betakarítási szezonra, amikor az igénybevétel is jelentősebb, és még nagyobb bosszúságot okoz egy váratlan leállás, ami némi tisztítással, szereléssel akár megelőzhető lett volna.
Alkalmazás és igénybevétel
A rakodógépeknek számos fajtája van, s nem titok, hogy javarészt közös alapokon az építőipari alkalmazásokkal. Az üzemeltetési feltételek, az ügyfélelvárások azonban merőben mások. Az építőiparban mostohábbak a körülmények, nagyobb az igénybevétel, mind üzemeltetési, mind mechanikai szempontból, akár a gép teljes szerkezetére nézve. Természetesen az agráriumban is van por és sár, valószínűleg kevesebb a napi üzemóra, ugyanakkor esélyes a 7 napos heti munkavégzés, viszont kisebb az esély a túlterhelésekre. Az agrárcélú alkalmazásnál nincsenek extrém behatások, gondoljunk egy gémszerkezetre csatlakoztatott aszfaltmaró vagy bontókalapács visszahatásaira. Ellenben tuskómaró vagy fúrószár használatos faültetéshez, kerítésoszlophoz lerakásához, bár ezek az eszközök leginkább a csúszó kormányzású, kompakt rakodókon használatosak.
A mindennapos alkalmazásban inkább a rakodókanál, trágya- és raklapvilla, bálatüske a jellemzőbb. A mezőgazdasági alkalmazás gyakori és specifikus esete, amikor a teleszkópgémes rakodóval bálaszállító pótkocsit vontatnak, amire például az építőiparban nemigen akad példa a rakodógépek között.
Hogyan kapcsolódnak a fenti alkalmazások a karbantartáshoz? Vannak általános karbantartási és alkalmazástól függő műveletek is. Van a gépkönyv és a gondos tulajdonos.
Mosás és tisztás
Ez inkább lelkiismeret és lelkiismeretes gazda szemlélet kérdése. Ugyanakkor a gépre rakódott por, sár, szennyeződés eltávolítása fontos kérdés, mert számos helyen – a gémszerkezet hidraulika-munkahenger rudazatán és a tömítőgyűrűknél, kormányműnél, csuklós törzsű gépeknél a csuklószerkezet, a gémszerkezet csapszegeinél – fokozott kopást okozhat, nem beszélve a teleszkópgémes gépek gémszerkezetéről. Itt a tisztítás főleg a rakodószerelék felől, a gémszerkezet elején lényeges! A motorteret szintén nem árt tisztán tartani; a terménypor vagy növényi törek tűzveszélyt is jelent, főleg forró nyári napokon.
Külön figyeljünk a hűtőrácsra és a hűtőre az eltömődés miatt! Az ellentétes ventilátor-forgásirány is csak a külső szennyeződést, töreket fújja le. Nyissuk fel a burkolatot, kézzel távolítsuk el – ha van – a növényi hulladékot. A hűtőket szükség esetén sűrített levegővel fújjuk át, s a némileg lehűlt motort gyenge vízsugárral is át lehet mosni. Magasnyomású mosót soha ne alkalmazzunk, mert könnyen megsérülhet a hűtő vagy elektronikai vezeték!
Termény- és takarmányrakodást követően minden nap végezzük el a külső és – lehetőség szerint – belső tisztítást, ugyanis a gépeken és a szerkezet zegzugaiban lerakódott növényi maradék igencsak vonzza a rágcsálókat. Egy megrágott kábel könnyen váratlan és drága gépleállást okozhat. Továbbá, késő ősszel, ritkán használt gépnél akár „bevackolás”, áttelelésre készülődés nyomait is felfedezhetjük. Hiába a zárt műhely, amikor ki-be állunk a géppel, a nagyobb rágcsálók is besurranhatnak.
Motor és motortér
Újat valószínű nem tudunk mondani. Ékszíjak, vezetékcsatlakozások ellenőrzése, kíméletes motormosás (csak hideg állapotban!), de előtte esetleges szivárgások keresése. A lelazult és kidörzsölődött vezeték akár zárlatot és tüzet is okozhat. Kipufogórendszer ellenőrzése, csatlakozások, tömítések hibájára utaló kifúvási nyomok keresése. A rakodógépek – a traktorral és más betakarítógépekkel ellentétben – télen is használatban vannak egy állattartó telepen az év minden napján.
A fagyok beállta előtt érdemes üzemanyagszűrőt cserélni, az akkumulátor állapotát és a hűtőfolyadék fagyáspontját, szintjét ellenőrizni. Az olajszintet is ide írhatjuk, bár sokan ezt is elfelejtik, még a saját autójukban is, nem beszélve az előírt, üzemórában megadott csereperiódusról, a szűrővel együtt.
A légszűrőre – üzemeltetési körülményektől függően (terménypor, takarmánykeverő-üzem) – nem árt néha-néha ránézni, üzemórától függetlenül, és amennyiben szükséges, kicserélni, és az előszűrőt, ha van, szintén tisztítani. Főleg, ha a rakodógéppel kimegyünk a földekre bálát pakolni.
Hidraulika-rendszer
Itt a gép konstrukciójától függően mindjárt külön kell választani a meghajtást, a kormányzást szolgáló, valamint a munkahidraulikát, mert mindegyiknek más-más az igénybevétele. Akár merev vázas kerékkormányzású, akár törzscsuklós gépről van szó, a meghajtást szolgáló hidromotorok és kormányzást végző munkahengerek tömlőinél jóval kisebb a nyomásingadozás, ellenben mechanikai sérülésnek inkább ki vannak téve, bár a gépek tervezői erre fokozottan ügyelnek. A tisztítás itt is lényeges, mert a szennyeződés alatt – legyen acél, gumi vagy más anyag – lassú, felületi rongálódás kezdődhet. Amennyiben télen jég, hó, sár ráfagy a gépre, azt mindenképpen távolítsuk el magasnyomású, forró vizes mosóval.
A kulcselem azonban maga a hidraulikaolaj, amelynek szintjét naponta ellenőrizzük, valamint a megadott időközönként cserélni kell, az olajszűrővel együtt. A motorhoz hasonlóan itt is a minimum és maximum szint között kell lennie az olajmennyiségnek. Túltöltéskor kifolyhat, és a környezetet szennyezzük, míg a túl alacsony szinténél levegő kerülhet a rendszerbe, ami balesetveszélyes működést eredményez, mert a levegő összenyomható, például a gémszerkezet saját súlyánál fogva is a földre eshet. Továbbá, ha a hidraulikaszivattyú jelentős mennyiségű levegőt kap, és szinte szárazon fut, annak könnyen rongálódás, költséges szerviz lesz a következménye! Csak a gépgyártó által előírt minőségű és teljesítményszintű olajat alkalmazzuk, mert ez kulcskérdés mind a hőterhelés, mind a vízmegkötő képesség szempontjából. A tartály beöntőcsonkjának kupakja hasonló az üzemanyagtartályéhoz, egy légzőnyílással, mert üzem közben komoly légnyomás-változásokat kell kompenzálni. Ezért a légköri párával minimális víz is kerül a rendszerbe. A víz a leggyakoribb szennyezőanyag és korróziós tényező a hidraulikafolyadékokban, azonban nemcsak a folyadék, de a teljes rendszer is nagyon érzékeny a szennyeződésekre, különösen a mai korszerű, elektronikus működtetőegységgel szerelt gépek.
A hidrolitikus kölcsönhatás miatt különböző káros folyamatok léphetnek fel, mint például a savképződés, iszapképződés és lakk-képződés. Ez előbb-utóbb a szűrők, a szelepek és érzékelők eltömődéséhez, illetve meghibásodásához vezethet, ami nemcsak akadályozza a hidraulikus áramlást és rontja a rendszer általános teljesítményét, de könnyen üzemzavart, váratlan gépleállást okozhat.
A legbiztosabb módszer: pár csepp mintát kell venni a tartályból, és azt laborba kell küldeni, vagy mobil eszközt (ma már egy aktatáskában is elfér) kell alkalmazni. Sajnos mindkettő alkalmazása problémás lehet egy kis családi gazdaság számára, de egy mobilszerviz keretében már megoldható. Amennyiben az olaj víztartalma eléri a 0,05%-ot, vagy annál több, azonnali olajcsere ajánlott. Jellemzően körülbelül 600 ppm víz már kiválhat, és károsíthatja a berendezéseket.
A gémszerkezet hidraulikavezetékeit és munkahengereit és a tömlők, csövek csatlakozásait szintén gondos szemrevételezéssel ellenőrizhetjük. Tipikus hiba lehet az esetleges tömlőkopás vagy más, rakodásból adódó sérülés, de inkább az úgynevezett „harmadik körös”, eszközműködtető (pl. seprőkefe, mulcsozó) plusz vezetékei vannak közel a munkafolyamatokhoz.
Traktor – homlokrakodó-szerelékkel
Ez sem ritkaság, miközben ezekre a praktikus eszközökre szintén a gémszerkezetekre és hidraulika-rendszerre vonatkozó tanácsok érvényesek. Mindezt azonban ki kell egészíteni, ugyanis munkavédelmi és üzembiztonsági szempontból – mivel mobil szerkezetről van szó – a rögzítési pontokat és csapszegeket is gondosan át kell vizsgálni. Leszerelt állapotban tároláskor célszerű a rögzítőcsapokat is a helyükre tenni, nemcsak azért, hogy ne vesszenek el, hanem véletlenül se sérüljenek.
Elektromos rakodógépek
Bár még elég kis számban vannak jelen a tisztán elektromos üzemű rakodógépek a mezőgazdaságban, ettől függetlenül ez is egy fontos fejlődési irány. Ezeknek a gépeknek részben jelentősen eltér a felépítésük és működésük. Külön-külön motor és szivattyú hajtja meg a munkahidraulikát, egy másik csak a munkagép mozgását, haladást biztosítja, de a kormányzás akár egy harmadik meghajtómodul is lehet. Mindegyik csak addig működik, amíg szükséges, vagyis szakaszosan, de ettől függetlenül a gép működése egyenletes és folyamatos. Az elektromos meghajtás hűtésigénye sokkal kisebb, mint egy dízelmotoré, de a hidraulika is igényelhet külön hűtést. Ezt a hűtőrendszert szintén meg kell tisztítani a növényi törektől.
Nincs szükség motorolajra, nincsenek ékszíjak, csak a hűtőrendszer és a hidraulikaolaj szintjére kell odafigyelni, igaz, van még hajtóműolaj az osztóműben és a tengelyekben is.
A gémszerkezet vagy törzscsuklós kialakítás karbantartása ugyanaz, mint a hagyományos gépeknél.
Ellenben a gép tisztításával körültekintőnek kell lenni. Az akkumulátorházat semmiképpen ne mossuk, csak a villanymotort, de azt sem magas nyomású, forró vizes mosóval.
A karbantartásnál, javításnál fontos, hogy az elektromos rendszerből csak a gyengeáramú részhez nyúljunk. Az akár nagyfeszültségű, narancssárga üzemi kábelekhez és az akkucsomaghoz semmiképp se, ez bízzuk inkább a gyártó cég szervizére, szerelőire.
Munkavédelem és baleset-megelőzés
Bármilyen karbantartást, javítást, tisztítást végzünk a rakodógépeken, amely a gémszerkezet megemelésével vagy a csuklós törzsű gép elkormányzásával jár, a gyári, piros színű biztonsági támasztórudazatokat minden esetben a gépkönyvben leírtak szerint helyezzük el és rögzítsük, valamint a kereket ékeljük ki.
Ellenőrzés, vizsgáztatás
A rakodógépeknél – amennyiben rendszámmal is rendelkeznek – a műszaki vizsga a közúti közlekedés szabályainak és az adott munkagép forgalomban tartására irányul, akárcsak egy traktor, egy pótkocsi vagy gépkocsi esetében. Ugyanakkor a műszaki vizsga nem terjed ki a munkavédelmi szempontú biztonság vizsgálatára.
A munkavédelmi, illetve üzembiztonságra vonatkozó vizsgálatot még az első üzembehelyezés előtt el kell végezni. Ez új gépnél nem jelent gondot, hiszen a gyártói és márkakereskedői tevékenység ezt is lefedi. Használt gépnél azonban már merőben más a helyzet. Győződjünk meg róla, érvényesek-e a rendelkezésre álló papírok, jogosult személy, illetve cég végezte-e el az időszakos vizsgálatot. Ellenkező esetben még sokba kerülhet a használt gép, bosszúságokkal tetézve. Rakodógépeknél maximum 5 évente újra el kell végeztetni a műszaki felülvizsgálatot! Ez kiterjed a szerkezeti felülvizsgálatra, a terheléspróbákra is és természetesen az üzemszerű működésre.
Rendszámozott rakodógépnél célszerű a közúti műszaki vizsga előtt elvégeztetni ezt a felülvizsgálatot, és magunkkal vinni ezeket az igazolásokat.
A gondos karbantartásokkal és szakszerű javításokkal és műszaki felülvizsgálatokkal a rakodógépünk is értékállóbb lesz, ami eladáskor mindenképpen előnyükre válhat.
Kiss Bertalan
