…és már megint itt a szárazság: egyre jobban kellene az eső

Bár az ősz óta leesett sok esőnek köszönhetően a csapadékösszeg még az optimális és az átlagos felett van, de a talaj felső rétege már sokfelé kiszáradt, amit az erős szelek tovább fokoznak. A nagy meleg miatt ráadásul a friss vetések, illetve az őszi kultúrák már kezdenek szomjazni – kellene a csapadék…

Míg a kertészetek virágzó gyümölcsfáinak jól jön a korai meleg – már ha nem csapja le őket egy fagybetörés –, addig a tavaszi vetések főleg az Alföldön már nagyon várják az esőt. A talaj felső rétege sokfelé már kiszáradt, és ezt a hét eleji eső sem enyhítette. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az Alföldön helyenként még a 10 mm-t sem éri el, az átlaghoz képest csak a nyugati részeken van többlet, hazánk döntő részén 10-30 mm-rel elmarad attól. A talaj felszínközeli rétege főleg ez utóbbi területeken kimondottan száraz, a 20-50 cm-es talajréteg még országszerte jó nedvességellátottságú, a fél méternél mélyebb réteg pedig telített állapotban van.
Az őszi vetések egyébként a belvizes területek kivéve jó állapotban vannak (az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak csökkenő belvízfoltok, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak), két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok többsége már szárba indult, az őszi káposztarepce pedig helyenként már kezd virágozni. Az egész országban, de különösen az Alföldön egyre nagyobb szükség lenne az esőre, elsősorban a tavaszi vetések szempontjából, hiszen a talaj legfölső rétege sokfelé ki van száradva. Az őszi vetések nagyobb gyökérzete a mélyebb rétegekben még bőségesen talál nedvességet.
Ugyanakkor az alacsony levélnedvesség-tartam és a párás időszakok rövidsége növényvédelmi szempontból előnyös, mert nem kedvez a gombás megbetegedések terjedésének.

(forrás: OMSZ-agrometeorológia)