A növényvédelemben egyelőre lekerült a napirendről az a törvényjavaslat, amitől nagyon sokan féltek: hogy az EU le fogja csökkenteni a hatóanyagok mennyiségét 50%-kal. A totális gyomirtó is kapott még tíz év fennmaradást… Mindez azt jelenti, hogy termelni kell, és a „vezetőség” azt szeretné, hogy az önellátás biztosítva legyen, valamint termeljünk ezenfelül annyit, hogy Afrikának is jusson. Ezeket, ha összerakjuk, akkor kell a termés, és lesz is helye, meg előbb-utóbb elfogadhatóbb ára is.
Vetésmélység, talajnedvesség, tarlóhántás
A termés biztonságához az alapokat a vetésnél tesszük le. Ezért – habár a búza egy fűféleség – nem mindegy, miként vetünk. Az az állomány hozza a legnagyobb termést, amelyikben már ősszel kialakul három sarj, ezt állítják a szaktanácsadók. Ez azt is jelenti, hogy ha a bokrosodási csomópont kb. 3 cm körül van, akkor felesleges indokolatlanul mélyre vetni. Több kísérletet végeztünk a Saaten Union csapatával, és ott is látszott, ha 5–6 cm-re lett vetve a mag, csak azért, hogy kicsírázzon, úgy is 3-4 cm körül volt a bokrosodási csomópont, és itt csinált egy hurkot.
A szárazsággal nagyon sokat nem tudunk kezdeni. Esőt nem tudunk facsarni az égből, azonban előtte a talajműveléssel nedvességet lehet megőrizni. Annak függvényében, hogy milyen a vetésforgó az aprómagok előtt, korábban vagy későbben jön le az elővetemény, és az elővetemény típusától is függ, hogy mennyire van „kiszárítva” a talaj.
Amikor az előveteményt már nyáron learatjuk, és talajműveléses technológiánk van (nem no-till), akkor nagyon fontos a szalmamenedzsment! Ez azt jelenti, hogy alacsony tarló, és rövid, 5 cm-re szecskázott a szalma. Az ekkora szalmaszálat lehet visszajuttatni a levágott helyre. Ezenfelül a pelyvaterítő is nagyon fontos! A tarlóhántást nagyon sokan rövidtárcsával végzik. Könnyen vontatható és sok mindent betakar. Azonban, ha a későbbi időre gondolunk, hogy egyenletes mélységbe, precízen szeretnénk vetni, akkor olyan gépre van szükségünk, amely egyengeti is a talajfelszínt.
Egy ilyen gép a Horschnál a Cruiser sekélykultivátor. 6 gerendellyel rendelkezik, nagyon sokáig a gépben marad a talaj és a szalma, így kitűnő az egyengető- és szalmaterítő képessége. Az első menetet, ha lehet, kb. 30 fokos szögben végezzük a vetés irányára. A másik nagyon fontos lépés a technológiában a tarlóápolás, az árvakelés kezelése. Amint kijött az árvakelés, ha közel vagyunk még az aratáshoz, akkor a Cruiserrel másik irányba megyünk 30 fokos szögbe. Ezekután csak az alapművelés maradt hátra a vetés előtt, pl. egy Tiger AS vagy Terrano mulcskultivátorral. Az alapművelést azoknak a termelőknek, ahol meg lehet valósítani, ajánlott éjjel végezni és nappal ezt be is vetni. Így veszítünk a legkevesebb nedvességet.
A Pronto-elv bizonyított
Vontatott vetőgépből Európában a kombi gépek közül a Pronto egyike a legnagyobb darabszámban értékesített gépeknek. Mi is a Pronto-elv? Talajművelés – lehengerlés – vetés – lezárás. A Pronto DC a rövidtárcsával sekélyen műveli a talajt, a gumikerekes hengerrel egyenget és visszatömörít. Minden kerék mögött két vetőcsoroszlyát találunk, amelyek az „autópályán” egyenletes mélységbe vetik a magot. A mélységtartó kerék egyben lezáróhengerként is szolgál. Az őszi aratás után szeretnénk minél kevesebb munkamentből megoldani a vetőmagágy készítését, ezért a napraforgó után gyakran megy egy késhenger és tárcsa kombináció vagy késhenger és sekélykultivátor. A kukorica után a Horsch Tiger MT-t szeretik a termelők, ugyanis a nagy, 68 cm átmérőjű tárcsalevelekkel és az ezeket követő lazítókapákkal nagyon sokszor egy menetben magágyat is lehet készíteni.
Az utóbbi időben a szárazabb körülmények között végzett talajművelés valamivel rögösebb felszínt hagy maga után. Azért, hogy a magot ne kelljen mélyebbre vetni, egyre többen nyúlnak a forgóboronás vetőgépekhez. A talajművelés hasonló marad, mint korábban, a mulcskultivátorral, csak a Prontóban a rövidtárcsa helyett forgóboronát találunk. A rögösebb talajokon általában az alapművelés után szeretnénk még egy munkaműveletet ráküldeni a földre. Ilyenkor ez általában egy rövidtárcsa, ami plusz gázolaj-felhasználással és nedvességveszteséggel jár. Ha ezt a gázolajat a forgóboronára szánjuk, akkor egy menetben el tudjuk végezni az intenzívebb talajművelést is, amelynek következtében apróbb, morzsás magágyat kapunk, és a vetésünk optimálisabb lesz. A Horsch Versa egy ilyen forgóboronás vetőgép, 3-4-6 m munkaszélességben.
A Kredo forgóborona után egy henger található, amely visszatömörít, visszaállítja a kapillaritást, és mögötte a Prontóban már több tízezerszer bizonyított TurboDisc vetőcsoroszlyán keresztül kerül a mag a talajba. Nagyon sokan úgy tekintenek a kalászosok vetésére, hogy éppen legyen a talajban, talajon, oszt’ jó lesz. Amennyiben nagy termést szeretnénk elérni, a vetésnél nagyon sok minden eldől. A növényvédelmet el kell végezni, a tápanyagot megadjuk, tehát nem mindegy, hogy milyen alapokra építünk.
A mezőgazdásznak nagyon sok mindenhez kell érteni. A növénytermesztésen felül nagyon sokszor közgazdász is kell legyen, és ezenfelül természetalakító is. Jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne!
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN +30/743-0302
