Agrárgazdasági elemzések – 2024. augusztus

Nem volt hiány fordulatokban, amennyiben az elmúlt hónapok gabonapiaci árainak alakulását szemléljük. Kijelenthetjük, a „főszereplők” helyet cseréltek: míg korábban a befektetői várakozások, addig júniusra főként az időjárással kapcsolatos hírek mozgatták a piacokat.

Kukorica

A globális gabonapiaci árak – sokszor szélsőségesnek tűnő – ingadozásainak hátterében komplex folyamatok, jelenségek húzódnak. Nem csupán a kereslet-kínálat alakulása, a befektetői fókusz változása vagy az időjárási körülmények hatásai okozhatnak jelentősebb fluktuációt, a különböző országok ármozgásokra adott reakciói szintén erősíthetik a piaci volatilitást.

Annak érdekében, hogy a hazai árak kevésbé ingadozzanak, számos kormány több esetben nem összehangolt változtatásokat visz végbe a kereskedelempolitikájában: a világpiaci árak emelkedése esetén a nettó élelmiszer-importőr országok gyakran csökkentik a vámokat, vagy egyéb protekcionista intézkedéseket hoznak a belföldi árak emelkedésének csillapítása érdekében, míg az exportőrök adókat és kiviteli korlátozásokat vezetnek be, megelőzve, ellensúlyozva az árszínvonal esetleges csökkenését.

Mindkét intézkedés célja az, hogy az adott ország gabonaárait valamilyen formában elszigetelje a világpiaci áraktól. Azonban a fenti intézkedések végső soron fokozzák a globális áringadozást, ráadásul a világpiaci árak változásaira adott szisztematikus válaszok az egyes országok között korrelálnak, ami felnagyíthatja az esetleges piaci sokkok hatásait.

A fentiek tükrében tehát ma már nem elegendő csupán egyetlen tényező (például a fundamentumok) értékelése, hiszen az árakat egy több elemű „mátrix” folyamatos változása mozgatja.

Maradva a globális kereslet-kínálat egyik legfrissebb (AMIS Market Monitor – július 4.) előrejelzésénél, az 1,226 millió tonnányi várható termés kifejezetten kényelmes kukoricamérleget vetít előre, még úgy is, hogy a fordulókészletek hó/hó alapon 5 millió tonnával, 320 millióra csökkennek.

Az argentin és brazil termés némileg elmarad a korábbi prognózisokban jelzett szintektől, mint ahogyan elemzők az ukrán termést is lefelé korrigálták a különösen meleg és száraz időjárás következményeként. A képzeletbeli mérleg másik serpenyőjében a vártnál magasabb amerikai vetésterület és a növények kifejezetten jó általános állapota található. Július első dekádjának végéhez közeledve a chicagói (CBOT) tőzsde front havi, azaz júliusi, és a következő, szeptemberi lejáratok árai négyéves mélypontjuk körül ingadoznak, a 400 dollárcent alatti szintekhez még az eladási (short) pozíciók ismét emelkedő trendje is párosul.

A párizsi árutőzsde némileg eltérő utat járt be: a jelenlegi 200 euró feletti novemberi árszint kissé magasnak tűnik, amennyiben a szokásos CBOT-MATIF differenciát vesszük górcső alá. Sőt, a búzaárakkal összehasonlítva, a kukorica határidős jegyzések a sokéves átlaghoz képest túlárazott pozícióban vannak.

Az Aratási Koordinációs Bizottság június 19-ei ülésén hozták nyilvánosságra a kukorica területalapú támogatásokkal korrigált végleges vetésterületét, mely a korábbi várakozásoknak megfelelően közel 10%-kal emelkedett a Nemzeti Agrárkamara prognózisához képest. Mindez azt jelenti, hogy az idei évben 874 ezer hektár került elvetésre. Míg az állományok állapota jónak mondható, több régióban már megtörtént a virágzás, a július elején érkező hőhullám némi okot adhat az aggodalomra.

Az árak dinamikus csökkenésével párhuzamosan visszatért a piaci aktivitás mind az ó, mind új termés esetében. Az export változatlanul nem játszik szerepet, így a vevők a hazai feldolgozók és takarmány-előállítók vagy az oda korábban eladó kereskedők, akik a pozícióik feltöltése érdekében vásároltak. Az elmúlt időszakban tapasztalható élénk forgalom ellenére továbbra is érdemi mennyiségű ókukorica-készletek találhatóak az országban.

Búza

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) élelmiszerárindexének (FFPI) júniusi adatai megegyeznek az egy hónappal korábbival. Megállt tehát a mutató három hónapja tartó növekedése, melyet főként az élelmiszerek, a tejtermékek és a cukor árának emelkedése okozott. Az FFPI-index magában foglalja a gabonaárindexet is, mely júniusban 3%-kal csökkent májushoz képest, míg éves szinten közel 9%-kal esett.

A fenti mozgás hátterében a búzaárak erőteljes csökkenése húzódik, főként az északi féltekén zajló betakarítási nyomás tolta lejjebb az árakat. Néhány jelentős exportáló ország, köztük Kazahsztán és Ukrajna kissé javuló terméskilátásai, valamint a Törökország által bevezetett ideiglenes importtilalom szintén hozzájárult az alacsonyabb árszínvonal kialakulásához. A kialakuló trendet a várhatóan gyengébb európai búzatermés sem tudta megfordítani, az exportpiacokon jelen lévő orosz búza árazása versenyképesebbnek tűnik, a nagy vevők (főként MAGHREB-országok) tenderein az EU-származású kenyérgabona rendre alulmarad.

Meglepően jól halad a betakarítás Magyarországon. Míg korábban volt olyan év, amikor az aratás július elején kezdődött, az idei évben a vetésterület nagy részét már levágták. A hozamok átlagosak, egyes területeken némileg az átlagosnál jobbak. A minőségről még nincsenek részletes információk, az azonban már körvonalazódik, hogy a júniusi nagy mennyiségű csapadék miatt kevesebb lehet a kifejezetten jó minőségű tétel, vélhetően több takarmánybúza érkezik a piacra.

Az árak – követve a nemzetközi piacokat – összességében lefelé mozogtak, a keresleti oldalon egyaránt megtalálhatók belföldi és exportvevők is, míg az eladók közül többen a tárolás mellett döntöttek, a későbbi magasabb árak reményében.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató