Az AI-nak van válasza a klímaváltozásos vetésszerkezetre

Látjuk, hogy a kukorica, a napraforgó egyre kisebb területre szorul vissza, egyre nehezebben jövedelmező, és bár idén a kalászosoknak még szerencséjük volt, a piaci és időjárási volatilitások miatt ezek sem életbiztosítás. Azt viszont még nem annyira látjuk, mivel helyettesítsük ezeket az évszázadok óta sikerrel termesztett haszonnövényeket. Megkérdeztük az MI-t: a Mindent Is tudó mesterséges intelligenciát.

Ezt kérdeztük az AI-tól

Noha a különféle nyelvi modellező és tartalomgyártó programok nem hoznak létre új, csupán összegzik a már meglévő tudást, érdemes időről időre próbára tenni, milyen választ adnak makacsul visszatérő kérdéseinkre. Miután a mesterséges intelligencia által generált tartalomkereső programok hatalmas és rendkívül diverz (esetünkben többek között agrotechnológiai, meteorológiai, mezőgazdasági gépészeti, növényvédelmi stb.) adatbázisból dolgoznak, az összegző elemzések hasznos tartalmakat eredményezhetnek. Kérdésünk az AI-hoz így szólt: „A Kárpát-medence időjárása a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb, nyáron nagy az aszályos, forró hetek és napok száma. Eddig alapvető főnövénynek számított a kukorica és a napraforgó, a búza, de a termesztésük egyre inkább nem jövedelmező. Ezek helyett milyen alternatív haszonnövényfajtákat javasolt vetni a közép-európai régió jelenlegi gabonakereskedelmi viszonyai között?”

Cirok, szója, quinoa, hüvelyesek a javaslat

A tartalomkereső mesterséges intelligencia válasza elsősként is megerősíti a nyilvánvalót: „A Kárpát-medencében a klímaváltozás következtében megváltozott időjárási viszonyok miatt a kukorica és napraforgó termesztésének jövedelmezősége csökkenhet.” Az AI szerint azok az alternatív haszonnövények, amelyek jobban alkalmazkodnak a szélsőséges időjáráshoz és a közép-európai klimatikus viszonyokhoz, a következők lehetnek:

Cirok: Aszálytűrő, stabil hozamú növény, amely a forró, száraz éghajlaton is jól fejlődik (előnyeiről, kilátásairól legutóbb ebben a cikkben írtunk részletesen).

Hüvelyesek (például szójabab, borsó, lucerna): Jó nitrogénmegkötő képességük miatt hozzájárulnak a talaj tápanyagtartalmának javításához, és aszályos időszakokban is jól teljesíthetnek.

Köles: Szárazságtűrő gabona, amely gyorsan növekszik, és a talajban kevésbé igényes, így ideális alternatíva lehet.

Tönkölybúza: A hagyományos búzához képest jobban ellenáll az aszálynak és a szélsőséges időjárásnak.

Quinoa: Egyre népszerűbb, mivel jól alkalmazkodik a különböző talajviszonyokhoz és aszályos körülményekhez.

Zöldborsó és bab félék: Tápanyagban gazdagok, és a talajerő-megőrzésben is szerepet játszanak.

Fűszer- és gyógynövények (például levendula, bazsalikom, kamilla): Ezek a növények szintén jól alkalmazkodnak a változó klimatikus viszonyokhoz, és a piacon is jelentős keresletnek örvendenek.

Ezek a növények nemcsak gazdaságilag jövedelmezőbbek lehetnek, hanem hozzájárulhatnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz is, segítve a talaj megőrzését és a biodiverzitás növelését. A termesztési módszerek alkalmazásakor érdemes figyelembe venni a helyi viszonyokat és a piaci igényeket, hogy a legjobban kihasználhassuk a régió adottságait.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy természetesen ez a válasz sem mindenható és teljes körű. Bár az AI maga is utal a termék- és értéklánc fontosságára, nem hangsúlyozza eléggé. A termesztési, vetési tervek, egy növénytermesztő gazdaság stratégiai tervezésekor nem elegendő csak arra fókuszálni, mely nö9vények hogyan bírják a klímaváltozás időjárását. Hiába állítunk elő sikerrel, nagy hozammal valamilyen haszonnövényt, ha nincs például feldolgozóipari háttere – emiatt felvásárlói hálózata – a földrajzi megtérülés határán belül. Kérdés az is, milyen technológiai váltást, géppark-átalakítást igényel egy új növényfaj beiktatása a vetésszerkezetbe, és milyen költséggel jár egy ilyen beruházás.