Agribusiness Konferencia 2024: kihívások a mezőgazdaságban

Idén immár hatodik alkalommal rendezték meg az Agribusiness Konferenciát, amelyen a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat legfontosabb szereplői vettek részt. A megnyitót Csík Ákos, az Agribusiness Club (AC) elnöke tartotta, aki után dr. Gyuricza Csaba rektor (MATE) beszélt az agrárszektor elmúlt tíz évének változásairól, a tehetséggondozás fontosságáról és az új agrárstruktúrához kapcsolódó támogatási formákról.

Dr. Feldman Zsolt államtitkár (AM) előadásában a generációváltás szükségességét hangsúlyozta, míg Éder Tamás vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató (Bonafarm) a 2023-as évet elemezte: a hazai élelmiszeripar 12%-os visszaesését az infláció és az állami intézkedések (ársapka, kötelező akciók) hatásával magyarázta. Hangsúlyozta a saját márkás termékek kiszorításának trendjét és az import által generált további problémákat.

A jövő technológiái és a digitalizáció szerepe

A konferencia egyik kiemelt témája a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció jövője volt. Hadászi László, Maróti Miklós, Dr. Milics Gábor és Fodor Zoltán szakértők ismertették, hogy a hazai agrárdigitalizáció mértékében még elmaradott, és sok helyen hiányzik a koncepció. Ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut az automatizálásnak, ami jelentős mértékben csökkentheti az oktatás iránti igényt.

Fiatalok és nők szerepe az agrárszektorban

Lantos Gergely kormány-főtanácsos (AM) a fiatal gazdák támogatását és a generációváltást szorgalmazta, amelyre a jelenlegi vezetőréteg életkori összetétele miatt nagy szükség van. A „Nők az agráriumban” panelbeszélgetés során Gombos Henrietta agrárszakmáért felelős alelnök (AC) moderálása mellett a szakértők kiemelték a munkahelyi rugalmasság fontosságát. valamint rámutattak, hogy a női szakemberek gyakran nagyobb szakmai kihívásokkal szembesülnek a társadalmi elvárások miatt.

Fenntarthatóság és agrárfinanszírozás 2024-ben

Zsarnóci Csaba (OTP Agrár) az agrárfinanszírozás aktuális trendjeit mutatta be, amelyben a zöld pénzügyek egyre nagyobb szerepet kapnak. Braun Zsolt a marketing és fenntarthatóság összefüggéseit elemezte a 21. századi agráriumban, míg a „Agrár influenszerek” panel célja a szakmai ismeretterjesztés és edukáció fontosságának hangsúlyozása volt, amely a közönség számára is érthető formában kívánja bemutatni az ágazat kihívásait.

A konferencia összességében rámutatott, hogy a magyar agrárium számos kihívással néz szembe, de a technológiai fejlődés, a digitalizáció és a fiatal generációk bevonása lehetőséget kínál a fenntartható jövő kialakítására.

A témával már korábban is foglalkoztunk: Sok az időskorú és kevés a nő jelenleg a mezőgazdaságban.

Nyilas Anna – agrármérnök hallgató – MATE Gödöllő