Gazdálkodók halálos balesete: a kor és a gépek is okozzák

Rémisztő számok jönnek Japánból, de mi sem lehetünk egészen nyugodtak: a kiöregedő gazdatársadalmat több kockázat fenyegeti a súlyos vagy halálos kimenetelű balesetek szempontjából.

Nálunk nem az agrárium a legveszélyesebb

Magyarországon tavaly 20,5 ezer munkahelyi baleset történt, amiből 62 végződött halállal. Az EU-csatlakozás óta – nyilván nem függetlenül a magas szintű európai szabályozástól – jelentős csökkent az egy főre jutó és a halálos kimenetelű munkahelyi baleset száma. Nálunk szerencsére messze nem a mezőgazdaság a legkockázatosabb iparág. 2022-ben (ez a legfrissebb KSH-adat e vonatkozásban) a bő 21 ezer munkahelyi balesetből csupán 566 tartozott ebbe az ágazatba, míg például a feldolgozóiparban csaknem 7, a logisztikai és kereskedelmi/gépjármű javítási szektorban 2,5 ezer balesetet regisztráltak.

Beszédes japán és német adatok

Az agrarheute nemrég egy a magyartól sokkal rosszabb adatot mutatott be a gazdálkodással összefüggő, halálos kimenetelű balesetekről – Japánból. Ott csak idén augusztusban 19 gazdálkodó halt meg, júliusban pedig 20. Japánból sincs még adat a tavalyi évre, de mezőgazdasági minisztériumuk szerint az ágazati balesetek halálos áldozatainak száma 2022-ben 238 volt (2021-ben pedig 242). Csak emlékeztetőül: hazánkban az összes halálos baleset száma 62 volt – ha arányosítjuk ezt Japán 124 milliós népességével, akkor is azt látjuk, hogy rendkívül nagy a legsúlyosabb következményekkel járó tragédiák száma a távol-keleti országban. A halálozások száma egyébként jóval meghaladja a japán 1,3-as átlagot minden iparágban, és majdnem kétszer annyi, mint az építőiparban. Nálunk ez is körülbelül fordított arányban van. És még egy összevetés: Németországban az SVLFG adatai szerint 2023-ban 12 047 baleset történt a mezőgazdaságban, 22 halálesettel, a mezőgazdaságban pedig 5 332 baleset és 27 haláleset.

Az elöregedés is közrejátszik!

A Japán Biztosítási Szövetség becslései szerint évente több mint 60 ezer mezőgazdasági baleset történik. A japán balesetek okai hasonlóak a németországihoz, de a lakosság elöregedése miatt egyre robbanásszerűbbé válnak: a mezőgazdasági halálos balesetek közel 90%-a 65 év felettieket érint, 40%-a pedig 80 év felettieket. Nem csoda, hogy az idősek kisebb erejük és rugalmasságuk, mobilitásuk miatt nagyobb balesetveszélynek vannak kitéve. Az életkor mellett a kockázatok közt szerepel a géphasználat: a mezőgazdaságban a halálos kimenetelű balesetek 69%-a mezőgazdasági gépek használatából ered, a traktorok felelősek az összes haláleset 30%-áért.

A korosztályi anomália számunkra is probléma – nemrég közöltök a KSH legfrissebb kimutatásait arról, milyen rohamosan öregszik a szakma, és milyen kevés a fiatal belépő. Cikkünk erről itt olvasható.