Újabb energetikai beruházások a szabadegyházi feldolgozóban

A hatékonyságnövelés, a költségcsökkentés és a folyamatos zöldülési elvárásoknak történő megfelelés mentén újabb beruházások zárultak a közelmúltban a szabadegyházi Hungrana Kft.-nél. A sajtó munkatársait Reng Zoltán vezérigazgató vezette körbe a gyár területén, bemutatva az új biogázüzemet és élesztőfehérje-előállító üzemet.

Az ötödik biomasszakazán kezdte meg működését

Legkésőbb 2040-től karbonsemlegesen kell működni az Európai Unió minden iparvállalatának. „A távolinak tűnő időpontra azonban időben fel kell készülni, közben a jelenlegi zöldülést támogató elvárásoknak is meg kell felelni, ezek a célok is arra ösztönöztek minket, hogy az energetikai fejlesztéseinket ebbe az irányba folytassuk” – hangsúlyozta a gyárlátogatáson a vezérigazgató. A Hungrana Kft. területén négy biomasszakazán működött eddig, az ötödik, ezúttal horvát gyártmányú kazán hazai és szlavóniai faaprítékkal üzemel, a műszaki átadás óta eltelt egy hónapban hibátlanul, ahogy Reng Zoltán fogalmazott, „hozza a számokat”.

Új takarmány kerül ki az élesztőüzemből

A bioetanolgyártás melléktermékeként eddig is fontos takarmányipari melléktermékek kerültek ki a szabadegyházi feldolgozóból. Az itt gyártott, magas rost-, fehérje- és keményítőtartalmú CGF-et elsősorban a kérődzők és a sertés költséghatékony takarmányozásához tudták a termelők felhasználni, a magas fehérjetartalmú glutén kisállateledelként és akvakultúrás takarmányként hasznosult, a csíra pedig nemcsak a takarmányozásban, hanem az élelmiszeriparban is értékes alapanyagnak számít. A most átadott élesztőfehérje-előállító üzemben pedig az alkoholgyártás során keletkező élesztőt alakítják át egy 45% fehérjetartalmú, kiváló aminosav-összetételű takarmánnyá. A magas hozzáadott értéket képviselő, takarmányalapanyagból 9000 tonnát tud majd előállítani évente a most átadott üzem, ami a kisállateledelgyártásban és az akvakultúrában fog hasznosulni, többségében exportpiacon. Ezt a terméket még meg kell ismertetni a piaccal, a tengeren túli sikereit adaptálni kell az európai használatba.

Toxinproblémák még mindig

A gyárlátogatás apropója az energetikai beruházások átadása volt, de kukoricafeldolgozó lévén, nem mehettünk el az idei évet sújtó súlyos toxinkérdés mellett. Az alapanyagbeszerzést ugyanis nemcsak az állattartóknak, de a feldolgozóknak is megnehezítette, gyakran ellehetetlenítette a kukoricatételek idei toxinszintje. „Soha ekkora toxinfertőzöttség nem volt, és ilyen magas szinteket sem mértünk” – hangsúlyozta beszélgetésünkben Reng Zoltán vezérigazgató. Hiába volt várható 5 millió tonna feletti termés hazánkban, ennek max. fele felel meg az 5 ppb alatti határértéknek, márpedig csak ezt, vagy feldolgozási céltól függően a max. 20 ppb-s toxinszennyezettségű kukoricát tudja a takarmányipar még feldolgozni. Épp ezért az idei első felvásárlás, azaz aug. 6. óta folyamatosan szűrnek és mérnek még kapun kívül a szabadegyházi üzemben is. A takarmányipar már dolgozik a receptúrák átalakításán a túlélés érdekében, csökkentve a kukoricakitettségét, ez olyan feldolgozóknál, mint pl. a Hungrana, nem lehet megoldás, így továbbra is kénytelenek kukoricát importálni a horvát, a szlovák vagy a lengyel piacokról. „Sajnos több környező országot, így Szerbiát, Bulgáriát, Romániát is sújtott az aszály, így hasonlóan fertőzött a kukorica, mint nálunk” – nyilatkozta lapunknak Reng Zoltán.

Olvassa el korábbi írásunkat, itt is róluk írtunk:
Fődíjjal ismerték el a feldolgozóipari cég fejlesztéseit

Képek: Hungrana Kft.