Török-magyar erdészeti együttműködés keretében nagyterületű kísérlet kezdődik az állami erdészeti társaságoknál az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére – jelentette be Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
A török klíma várható itthon is
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdészetben, az erdőkezelésben is kiemelt téma. Az elméleti kutatások mellett az állami erdészetek gyakorlati programokat is folytatnak: az egyik együttműködés keretében november végén két tonna Törökországból származó tölgymakk érkezett hazánkba. A kezdeményezés célja, hogy a szakemberek nagy területen alkalmazva vizsgálhassák a várható klímaváltozási trendekhez már alkalmazkodott szaporítóanyagból létrehozott erdők fejlődését, fejtette ki az államtitkár. A török-magyar erdészeti együttműködési programot a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) által fejlesztett klíma-előrejelző alkalmazás és döntéstámogató rendszer alapozta meg. A „SiteViewer” szoftver segítségével a SOE ERTI kutatói kimutatták, hogy az évszázad közepétől hazánkban olyan klimatikus viszonyok várhatók, amelyek már ma is jellemzőek Törökország bizonyos területein. Mivel a fenntartható erdőkezelés során évtizedekre kell előre gondolkodni, ezért az erdészek törökországi, úgynevezett „klímaanalóg” erdőkből hoznak Magyarországra szaporítóanyagot, mondta Zambó Péter.
A magyar tölgyállomány védelmében
A program során kifejezetten a hazánkban is őshonos tölgyfajok, mint a kocsánytalan tölgy és a csertölgy alkalmazkodásának megsegítésére fókuszálnak. A mintegy két tonnányi első szállítmány Törökország észak-nyugati, márvány-tengeri régiójából érkezett. A török tölgymakkot a Mecsekerdő Zrt. nemrég átadott hűtött makktárolójába szállították. A Mecsekerdő Zrt. mellett több állami erdészeti társaság – így a Bakonyerdő Zrt., a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a ZALAERDŐ Zrt. – is részt vesz a programban, melynek keretében erdősítésekben és csemetekertekben vetik el a déli származású szaporítóanyagot, valamint hazai tölgyesekbe ültetik elegyfaként, hogy növeljék az erdők ellenállóképességét. A felnövekvő fák tulajdonságait az állami erdőgazdálkodók, a SOE ERTI kutatói és az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakemberei folyamatosan monitorozzák. Érdekesség, hogy a kocsánytalan és csertölgy mellett ezzel a szállítmánnyal érkezett a hazánkban is őshonos, azonban a neve ellenére alig elterjedt magyar tölgy makkja is. A szárazabb és melegebb klímát jobban viselő magyar tölgy (Quercus frainetto) a jövőben a tölgyesek fenntartásának egyik fontos fafaja lehet.
(Forrás: AM)
