A 2024-es évben a globális gabonapiacokat meghatározó események nem csupán a kereslet-kínálat aktuális alakulásáról szóltak. Megannyi, talán első hallásra a búza és a kukorica piacához kevésbé köthető tényező gyakorolt – néhol akár élesen eltérő – hatást az árakra. Mindezek következményeként jelentős volatilitást láthattunk az árak rövid- és középtávú mozgásaiban.
Kukorica
Az év utolsó globális kukoricaterméssel és -felhasználással kapcsolatos előrejelzései már megjelentek, melyek alapján összességében elmondható, hogy a várakozásoknak megfelelően tovább csökkentek mind a termés-, mind a várható fordulókészletekkel kapcsolatos főbb adatok. A kínálatot szűkíti az EU, Ukrajna és Mexikó vártnál alacsonyabb termésmennyisége, míg a kereslet élénkülését Brazília és Argentína várhatóan magasabb felhasználása mozgatja.
Természetesen a fentiek nem azt jelentik, hogy a világ kukoricamérlege feszessé vált volna: az 1,2 milliárd tonna feletti termés és az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) aktuális, decemberi riportjában megjelent 296 millió tonnányi fordulókészlet továbbra is kényelmes pozíciót mutat.
A fentiek alapján mire számíthatunk a 2025-ös évben? Míg 2024 a főbb gabonafélék és olajos növények, valamint a cukor esetében az árak csökkenésének éve volt, a kakaó, a kávé és a pálmaolaj árai újabb és újabb csúcsokat döntve emelkedtek. A következő évben a gabona-, így a kukoricatermelőknek is több esetben lényegesen alacsonyabb profitvárakozásokkal és kiszámíthatatlan geopolitikai kilátásokkal kell szembenézniük.
Lényeges kérdés lehet, hogy az amerikai kormányváltást követően milyen irányt vesz az USA vámokkal kapcsolatos politikája. Vajon tényleg vámháború lesz-e, amely számos földrajzi régiót, technológiát és iparágat érinthet, és amely számos országban egyszerre fog értéket teremteni és erodálni. A Kínából, Mexikóból, Kanadából, az EU-ból és számos más országból érkező importra kivetett lehetséges vámok azt is eredményezhetik, hogy a termelőknek kalkulálniuk kell az eredményességük esetleges további csökkenésével.
A globális gazdaságpolitikai bizonytalanságok mellett sajnos a geopolitikai feszültségek száma sem csökkent: az orosz-ukrán háború immáron több mint 2 és fél éve tart, a Közel-Keleten az enyhülés jelei aligha látszanak, elég csupán a legutóbbi, szíriai rezsim megdöntéséről szóló hírekre gondolnunk.
A fentiekből fakadó bizonytalanságok, nem várt események beépülnek az árakba, jelentős, jellemzően rövid távú volatilitást eredményezve a különböző tőzsdei jegyzésekben. Mindezek megnehezítik a fizikai piaci szereplők döntéshozatalát, összességében magasabb kockázatot okozva az egész szektorban.
Míg az EU-ban az előző év adatainak tükrében 2024-ben a vetésterület mindössze 1%-kal, a betakarított mennyiség több mint 10%-kal csökkent. Az Európai Bizottság aktuális kukoricamérlege alapján a termés 60 millió tonna alatt zárhat, míg a felhasználás közelít a 80 millió tonnához, így a folyó gazdasági évben közel 20 millió tonna kukorica behozatala szükséges. A felhasználás egyrészt az alacsonyabb termésmennyiség, másrészt az emelkedő takarmánybúza-felhasználás miatt csökken.
Továbbra is Ukrajna a közösség legnagyobb exportőre, a főbb felvevő: Hollandia, Spanyolország, Olaszország és Németország. A határ menti országok, így Magyarország, Lengyelország és Szlovákia álláspontja nem változott, ukrán áru csak tranzitként haladhat át a felsorolt országokon, a direkt import tiltott.
A betakarítás befejeztével az egyik legfontosabb kérdés lehet, hogy a betakarított 5 millió tonna körüli kukoricamennyiség minőségi oldalról is alkalmas lesz-e a belföldi igények kielégítésére. Változatlanul eltérő árakkal találkozhatunk, amennyiben a különböző aflatoxinlimiteket vesszük górcső alá: míg a tejelő állomány közvetlen takarmányozására is alkalmas 5 ppb (parts per billion – milliárd egységben található rész – ebben az esetben a mikrogramm/kilogramm mértékegységnek felel meg) alatti tételekre a MATIF (párizsi árutőzsde) vonatkozó jegyzéseivel közel azonos árakon érzékelhető érdemi kereslet, a magasabb toxintartalmú áru diszkontja a korlátozott felhasználhatóság miatt akár jelentős is lehet.
Egyedül olasz irányból azonosítható némi kereslet jó minőségű árura, az árazás miatt azonban csupán alacsony volumenek kereskedtek. A dunai export a kifejezetten magasabb toxintartalmú tételeket keresi, vélhetően 3. ország felé történő értékesítés céljából. A feldolgozók a betakarítás során folyamatosan vásároltak, így, közeledve az év végéhez, aktivitásuk a korábbi hónapokban tapasztaltakhoz képest jelentősen csökkent.
Búza
Az USDA prognózisa szerint a 2024/25-re vonatkozó globális búzatermés-kilátások alapján mind a kínálat, a fogyasztás és a kereskedelem is csökkenhet, némileg magasabb fordulókészletek mellett. Az aktuális adatok alapján az EU és Oroszország alacsonyabb várható exportját ellensúlyozza az USA és Ukrajna magasabb kiviteli aktivitása. Míg az orosz exportot a korábban bevezetett kvótarendszer vissza fogta, az ukrán búzakivitel további emelkedésének gátja lehet az Ukrajnát sújtó munkaerőhiány, a kedvezőtlen időjárás és a szezon kezdetén tapasztalható alacsony készletek.
Ennek következményeként az ukrán mezőgazdasági export a jövőben várhatóan még további orosz agresszió nélkül is csökkenni fog. A 2024-es globális gazdasági év fókuszában található csökkenő infláció és a visszafogott GDP-bővülés rányomta a bélyegét a búza keresletére is. Mindez tükröződött az árak alakulásában, hiszen mind a CBOT (chicagói árutőzsde), mind a MATIF május óta – bár jelentős volatilitás mellett – trendszerűen csökkent.
Amennyiben a globális konjunktúra a 2025-ös évben kedvezően alakul, továbbá ez megjelenik a fogyasztás bővülésében is, a búzaárakban akár korrekció is bekövetkezhet. Nyilvánvalóan mindez a kínálat függvényében értelmezhető.
Az év végéhez közeledve a piaci aktivitás visszafogott volt, akár a tengerentúli, akár az európai adatokat szemléljük. Bár megfigyelhető némi élénkülés: a közelmúltban nagyobb tenderrel jelentkezett Szaúd-Arábia, Algéria és Tunézia is, vélhetően azonban december hónap különösebb meglepetést már nem tartogat.
Az elmúlt hónap főszereplője a hazai piacon a kukorica mellett a napraforgó és az árpa volt. A kialakult magas árakon a késő őszi időszakra kevésbé jellemző nagyobb volumenek cseréltek gazdát. Búzát az esetleges olasz kereslet mellett a takarmánykeverők vásároltak, a malmok aktivitása elhanyagolható volt.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
