A 2021-es gazdaságátadási törvény többek között két súlyos problémát igyekezett orvosolni a mezőgazdaságban. Egyrészt az elöregedő ágazatba fiatalok bevonását, másrészt a birtokaprózódás lassítását, megfordítását. A lebonyolítás ugyanakkor nem könnyű, a NAK folyamatábrával segít.
A KSH 2020-as Agrárcenzusa is megerősítette: az utóbbi évtizedekben nemhogy csökkent, enyhén bár, de még nőtt is az idősebbek aránya a mezőgazdasági vállalkozásokat irányítók halmazában. A 65 évesnél idősebb gazdálkodók aránya nagyjából 25%, a 40 évesnél fiatalabbaké alig 15%-os. Igen sok a felsőfokú szakmai végzettséggel nem rendelkező gazdálkodó: 150 ezer gazdaságot mezőgazdasági végzettség nélküli személyek irányítanak.
A földöröklés szabályainak megváltoztatását másrészt az osztatlan birtokok, a földterületek tulajdoni viszonyainak átláthatatlan burjánzása miatt is határozta el 2018-2019-ben az agrár-közigazgatás. Korábbi adatok szerint 4 millió hazai földtulajdonosból csak 200 ezer gazdálkodik, és 50%-uk bérli a földet. Konkrét hektárokra bontva ez olyan ijesztő arányokat mutat például, hogy van olyan 8 hektáros szántó, aminek 1643, s van olyan 9 hektáros legelő, aminek 1209 tulajdonosa van… A probléma közvetlenül 3-3,5 millió embert és 2,4 millió hektárnyi termőföldet érint.
Az utóbbi évek kedvező és az érdekeltséget előmozdító jogszabályváltozásai eredményeként a korábbiakhoz képest kedvezőbb előírások léteznek az átadóval és átvevő érdekében. A folyamatot anyagilag is ösztönzi, támogatja a gazdaságátadást elősegítő pályázat is. Ez azért is fontos, mert az jogi, adminisztratív és gazdasági kérdések mellett a generációváltás lélektani, a család érzelmi viszonyait is érintő kérdés is egyben.
Ha ez utóbbiban nincs is szerepe a törvényhozásnak és a szakmai érdekvédelemnek, a Nemzeti Agrárkamara most látványos illusztrációval segíti a folyamat áttekintését. A NAK honlapján található ábra bemutatja az egyes lépéseket, a hozzájuk rendelt illetékességeket és határidőket.
