Komoly negatív visszhangot keltett a kertészeti ágazatban az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályozása, ami februártól jelentősen megdrágította a 120 napon túli alkalmazást. Miután így is nehéz munkaerőt találni sokan ezt az ágazat koporsójába vert újabb szögnek nevezték, ám a kormány máris kész az így ledolgozható napok számát 210-re emelni.
Nem is a költség, a rossz hatékonyság, a gyenge teljesítmény a baj
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) után a munkáltatót terhelő közterhek 2023. december 1-jétől a minimálbérhez kötöttek, vagyis idéntől nőnek. Ez az egyszerűsített foglalkoztatásra kétszeresen negatívan hat (az eredeti elképzelések szerint). Egyrészt idén július 1-től egy magánszemély egy évben összesen 120 napot dolgozhat EFO-sként. Másrészt, míg az idénymunka január végéig napi 1500 forintba került a munkáltatónak, az februártól 2200 forintba kerül.
A kertészeti ágazat jövedelmezőségét az utóbbi években igencsak megtépázta a beruházások költségnövekedése, az importnyomás, a magas áfa és az áfacsalók tevékenysége, nem utolsó sorban a hatékony munkaerő hiánya. Sokan – például Csizmadia György, korábban a FruitVeB, ma a Botész elnöke – a napokban arról írt, nem az a baj, hogy dupla annyiba kerül (az EFO-s alkalmazás), hanem hogy nem fog ugyanaz a munkavállaló kétszer annyit teljesíteni, pedig tudna. Míg például tavaly cseresznyemetszésre 1 hektáron 750 ezret fizetett a kertészet, addig ugyanez a költség jóval 1 millió felett lesz. A termelő alig kapott 1000 forintot a boltban már 2500 forintos terményért, és aligha fog idén 4000-5000 forintot fizetni érte főleg úgy, hogy Moldáviából 600 forintos áru is jöhet.
A távol-keleti munkaerő sem olcsó, viszont – a kertészetben dolgozó szakember szerint – ők dupla-tripla sebességgel, hatékonysággal dolgoznak. A probléma tehát nem is annyira a költséggel, hanem a hatékonysággal, szorgalommal van – érzékelteti Csizmadia György.
Gyors törvénymódosítás-kezdeményezés
Bejegyzésére reagálva Bányai Gábor országgyűlési képviselő, kertészmérnök rámutatott, hazánkban 300 ezer főnyi alkalmi munkavállaló dolgozik. Ebből 280 ezer főt eddig sem foglalkoztattak még 120 napig sem, tehát 20 ezer főt akarnak 120 napnál tovább akartak foglalkoztatni, s ezek sem jellemzően az agrárgazdaságba mennek. Bányai Gábor már a hét elején jelezte, kezdeményezték a foglalkoztatásért is felelős minisztériumnál, hogy legalább 90 nappal hosszabbítsák meg az éves EFO-s foglalkozás idejét 210 napra. Csonka István, a Nemzetgazdasági Minisztérium kabinetfőnöke az Agrárágazatnak megerősítette: az EFO-ra vonatkozó törvénytervezet társadalmi egyeztetése február 25-én elkezdődött.
Elfogy a magyar napszámos
A képviselő mellett Bűdi Zsolt Attila is reagált a bejegyzésre. A kecskeméti Bács-Zöldért vezérigazgatója rámutatott, a korlátozások és költségemelkedés azt a 100 ezer erdélyi kollégát, illetve az őket alkalmazókat is érinti, akik – Bűdi Zsolt szavai szerint – az elmúlt 20 évben életben tartották a hazai kertészeti ágazatot. A legtöbb kommentelő ugyanis egyetért abban, hogy magyar állampolgár munkavállaló napszámba már csak a legritkább esetben megy. A Bács-Zöldért laptársunknak nemrég elmondta, ma már napi 30 ezer forintos(!) áron is csak a szezon elején kapnak értékelhető munkaerőt. A hadra fogható erdélyi, román, szerb és más munkakeresők már Lengyelországba, Ausztriába vagy más nyugat-európai munkaadóhoz mennek. Ez nemcsak a szektornak, az egész nemzetgazdaságnak fájó kiesést okoz.
210 nap lehet az új korlát
A kormány valóban gyorsan reagált. Az EFO-t érintő szabályozás módosításának társadalmi egyeztetése máris napirenden van. A kormányzati weboldal tanúsága szerint február 25-én már olvasható volt az az összefoglaló, ami szerint a módosítás mezőgazdasági idénymunka esetére a százhúsz napot követően további kilencven napot biztosít. Az összefoglaló rámutat, az EFO-ban ledolgozható munkanapok számának 120 napos korlátozása a mezőgazdasági idénymunkánál aránytalan nehézséget okoz, ezért szükséges a törvény felülvizsgálata.
