– Lindheimer János elárulta a zölden maradó táblák titkát
Miközben a szomszédos táblákon augusztus végére teljesen felsült és elszáradt a kukorica, Lindheimer János nagyárpádi földjein sötétzölden hullámzott az állomány, és végül 10 tonna feletti hektáronkénti hozamot produkált. Szerencse? Korántsem. A Pécs környéki volt gazdálkodó tizenöt éves pályafutása alatt bebizonyította, hogy precíz talajbiológiai technológiával és tudatos algakezeléssel még a legdurvább baranyai aszály is sarokba szorítható. Interjúnkban a technológiai fegyelemről és a hektáronkénti plusz mázsák titkáról beszélgettünk.
Ha jól tudom, Ön 2022-ben befejezte az aktív szántóföldi növénytermesztést, és ma már csak erdőgazdálkodással foglalkozik. Kérem, foglalja össze röviden, milyen keretek között zajlott a gazdálkodás ezt megelőzően.
Körülbelül tizenöt éven át irányítottam a gazdaságot, a tevékenységünk csúcsán mintegy 140 hektáron folytattunk szántóföldi növénytermesztést. Pécs mellett, a Mecsektől délre fekvő Nagyárpádon terültek el a földjeink. A klasszikus piaci növények alkották a portfóliónkat: kukorica, őszi búza, tritikálé, szója, repce és napraforgó szerepelt a vetésforgónkban. A fordulópontot a gazdálkodás harmadik-negyedik éve jelentette, egy szakmai bemutatón akkor kerültem kapcsolatba az AGRO.bio Hungary Kft. képviselőjével, dr. Kiss Jánossal, és a látottak-hallottak alapján úgy döntöttem, hogy bizalmat szavazok a technológiájuknak. Akkoriban még a klasszikus BactoFil® A és BactoFil® B készítményekkel indítottunk, majd ahogy fejlődött a cég portfóliója, úgy építettük be az Algafixet, a BactoFil® CELL-t, végül pedig az AlgaTer®-t is. Rendszeresen végeztem bemutató és összehasonlító kísérleteket, amelyekben különböző nemesítőházak hibridjeit vetettük el, a betakarításkor pedig mérlegeléssel ellenőriztük a pontos hozamokat.
Említette az AlgaTer® talajkondicionáló készítményt. A dél-baranyai régióban is egyre nagyobb kihívást jelent a csapadékhiány. Milyen tapasztalatokat szerzett ezzel a termékkel a kritikus időszakokban?
Nagyárpád környékén is komoly problémákat okozott az aszály az utolsó években. Az AlgaTer® – amely egy speciális, élő algákat tartalmazó talajkondicionáló – pont egy rendkívül száraz esztendőben bizonyított nálam. Egy 23 hibridből álló kukorica-fajtakísérletben teszteltük: a táblát megosztottuk, az egyik fele megkapta az algás kezelést, míg a kontrollterületet kezelés nélkül hagytuk, csupán sorközművelő kultivátorral mozgattuk meg. Augusztus végére a kezeletlen kontrollparcellákon teljesen elszáradt a kukorica. Ezzel szemben az AlgaTer®-rel kezelt szakasz állománya sötétzöld maradt, és vitalitásának köszönhetően még hetekig vegetált. Igaz, hogy a hosszabb tenyészidő miatt majdnem három héttel később tudtuk csak aratni – mert a betakarításkori szemnedvesség kezdetben még 26%-os volt –, de a növények kiválóan tolerálták a hőséget.
Egyébként a sors furcsa fintora folytán közvetlen összehasonlításra is lehetőség nyílt: tőlünk alig 500 méterre egy gazdatárs pontosan ugyanazt a kukoricahibridet vetette el hasonló adottságú talajon, természetesen AlgaTer®-kezelés nélkül. Az ő állománya idő előtt kényszerérett lett és felsült, míg a mi kezelt területünk átlagban 10 tonna körüli hektáronkénti hozamot produkált a kezeletlen részek 6-7 tonnás eredményeivel szemben.
Milyen technológiával kell beilleszteni az AlgaTer®-t a tavaszi munkálatokba? Bonyolult logisztikát igényel?
Egyáltalán nem, kifejezetten egyszerű eljárásról van szó. Mi a vetést követően szántóföldi permetezővel juttattuk ki a készítményt a talajfelszínre. Egyetlen fontos szabályt kell betartani: a kijuttatás után már nem szabad bolygatni a talajt, hogy az algaréteg összefüggő maradhasson a felszínen. Nálunk ez a technológia fényesen bevált, és a hatása annyira látványos volt, hogy a környékbeli gazdák is a csodájára jártak. Szabad szemmel, messziről meg lehetett mondani, hol húzódik a kezelt terület határa.
Az algás technológiát nemcsak a talajon, hanem állományban is alkalmazta. Milyen eredményeket hozott a lombkezelés?
Így van, az Algafix nevű biostimulátoros lombtrágyát rendszeresen használtuk állománykezelésre. A növények kondícióján szinte azonnal látszott, hogy pozitívan reagálnak rá. Főként szójában és kukoricában alkalmaztuk, de kapott belőle az őszi búza, illetve tavasszal az őszi repce is. Akkor juttattuk ki, amikor már jelentős levélfelület állt rendelkezésre, de a traktorral még károsítás nélkül be lehetett menni az állományba. Ha az évjárat megkívánta, kétszer is megismételtük a kezelést.
Ez a leveleken keresztüli stimuláció az aszályos időszakokban hatalmas előnyt jelentett. Az utolsó, rendkívül aszályos évünkben – amikor a térségben a kukorica átlagtermése alig érte el az 5 tonnát hektáronként – mi azon a 6 hektáron, ahol intenzíven alkalmaztuk ezt a technológiát, 8,2 tonnás hektáronkénti hozamot realizáltunk. Ez az akkori 11 000 forintos mázsánkénti felvásárlási árak mellett kiemelkedő árbevételt és profitot jelentett.
Kanyarodjunk vissza a talajélethez. A BactoFil® talajoltó termékcsalád szinte egybeforrott az AGRO.bio nevével. Ön hogyan építette fel a baktériumtrágyázást?
Valóban, mi is ezekkel a termékekkel kezdtük a közös munkát: a kultúraspecifikus BactoFil® A és B készítményekkel, valamint a szárbontásra kifejlesztett BactoFil® CELL-lel. Valamennyi szántóföldi kultúránk alá kijuttattuk, de a leglátványosabb hatást a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tapasztaltuk.
A kijuttatásra felkészített gépsorunk volt: a traktor frontfüggesztésére szereltük fel a folyadéktartályt és a szórókeretet, így a gép kijuttatta a BactoFil®-t a talajra, és a mögötte lévő talajművelő eszköz egy menetben, azonnal be is dolgozta azt. Ez kulcsfontosságú, hiszen az élő baktériumkultúrákat óvni kell a közvetlen, erős napsugárzástól és az UV-fénytől.
Sok gazda teszi fel a kérdést: miként ellenőrizhető a talajoltók megtérülése, hiszen a talajban zajló folyamatok szabad szemmel nehezen követhetők?
Gyakran hallom ezt a szkeptikus érvet, de a gyakorlati eredmények önmagukért beszélnek. Való igaz, a talajbaktériumok munkájában bízni kell, de ez a bizalom nálam racionális számokon alapult. Mielőtt átálltam volna a BactoFil®-re, hatalmas mennyiségű szerves trágyát hordtam ki a területekre – ebből adódtak is lakossági konfliktusaink a szaghatás miatt, komoly hatósági bírságokat is fizettem. Amikor az ingyenes szerves trágya forrása megszűnt, a BactoFil® jelentette a megváltást, hiszen ez a készítmény koncentráltan tartalmazza azokat a hasznos baktériumtörzseket, amelyek a hagyományos istállótrágyában is jelen vannak. Ráadásul a logisztikája és a kijuttatása összehasonlíthatatlanul könnyebb és tisztább, mint a tonnaszámra végzett szervestrágyázás.
Hogy hatott-e? A kezeletlen szomszédos parcellákhoz képest stabilan magas hozamokat produkáltunk: nemritkán 4 tonna feletti repce- és napraforgóátlagokat, valamint 10 tonnát meghaladó kukoricaterméseket könyvelhettünk el.
A BactoFil® CELL szárbontó készítmény használatánál mire érdemes figyelni a kijuttatás időzítését illetően?
A BactoFil® CELL-t értelemszerűen akkor alkalmazzuk, amikor nagy mennyiségű szármaradvány található a területen. Mi elsősorban az őszi kalászosok tarlóhántásakor, illetve a napraforgó és kukorica betakarítása után, az őszi alapműveléssel egy menetben juttattuk ki.
Ami az időjárást illeti: kerülni kell a tűző napot és a rekkenő hőséget, mert a baktériumok érzékenyek a magas hőmérsékletre és a kiszáradásra. Érdemes a kora reggeli, az esti órákra vagy borult időre időzíteni a munkát, és – mint említettem – azonnal beforgatni a talajba. Ez az egyetlen technológiai fegyelmet igénylő pont, de cserébe tavaszra a legvaskosabb szármaradványok is bomlásnak indulnak, látványos humuszképződést indítva el a talajban.
A BactoFil® B készítményt az őszi kalászosok alá, a tavaszi vetőágy-előkészítéskor juttatta ki?
Pontosan. A tavaszi vetések előtt, a magágykészítéssel egy menetben vagy akár a simítózás során juttattuk ki a baktériumokat. Tapasztalataim szerint a talajoltóknak – akár kukorica, akár kalászos alá kerülnek – szükségük van egy kis átfutási időre, hogy a baktériumkolóniák felszaporodjanak és kifejthessék a hatásukat a gyökérzónában, ezért a vetéssel egy időben vagy közvetlenül azelőtt elvégzett talajba dolgozás a legoptimálisabb.
Végezetül mit üzen azoknak a gazdatársaknak, akik ma is aktívan művelik a földjeiket: miért éri meg az AGRO.bio termékeit választani?
Amikor én elkezdtem alkalmazni ezeket a készítményeket, az még egy innovatív, önkéntes lehetőség volt, amely tisztán a jobb terméseredményeken és a talajszerkezet javulásán keresztül hálálta meg a befektetést. Mára a helyzet megváltozott: a fenntartható gazdálkodási programok, példából az AÖP révén a döntéshozók felismerték, hogy a talajoltás elengedhetetlen eszköze a modern mezőgazdaságnak, így a használatukért már támogatási pontok is járnak.
A hazai és az uniós agrárvezetés is belátta: ha évtizedeken át elmarad a szervestrágyázás, és nem pótoljuk a talajéletet fenntartó mikroorganizmusokat, a termőföldjeink végzetesen kimerülnek és képtelenek lesznek tolerálni az aszályt. Számomra ez nem szabályozási kérdés, hanem mély szakmai meggyőződés volt, amit a mérlegelt terméstöbbletek minden évben feketén-fehéren igazoltak. Minden kollégának csak javasolni tudom, hogy gondolkodjon hosszú távon, és fektessen hangsúlyt a talajbiológiára.
A termelői interjú elkészítésében közreműködött a Magro.hu.
Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik: https://agrobio.hu/hu/kapcsolat
Agrárágazat Tudástár: talajoltás – A talajoltás a termesztett növények talajába kijuttatott hasznos mikroorganizmusok alkalmazása, amely a talaj biológiai aktivitásának fokozását, a szerves anyagok lebontását, a tápanyagok jobb feltáródását és a talajszerkezet javítását szolgálja. Hozzájárulhat a talaj termékenységének, a vízhasznosításnak és a termésstabilitásnak a javításához.
