Akut vízhiány miatt hirdettek vészhelyzetet Németországban

A német mezőgazdaságot is egyre jobban megviseli a kontinenst sújtó szélsőséges időjárás: az aszály, a kánikula és a heves esőzés. A szövetségi kormány új törvénnyel kényszerítené rá az egyes körzeteket és a települési önkormányzatokat arra, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz, készüljenek fel a vízhiányra.

Törvénnyel kényszerítik a német gazdákat a klímaváltozás elleni küzdelemre

Vízhiány miatt hirdettek veszélyhelyzetet július közepén Németország legalább negyven körzetében, jelezte a Correctiv kutatóhálózat – írja az Agrarheute. Aki például az alsó-szászországi Lüchow-Dannenberg régióban virágot mer öntözni napközben, amikor a hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, akár ötvenezer eurós pénzbírságra is számíthat, írja az Agrarheute.com.

A büntetések rövid távú intézkedések az akut vízhiány ellen, az éghajlatváltozás azonban tartósan hatékonyabb vízgazdálkodást igényel. Ez különösképpen a mezőgazdaságra vonatkozik, amelynek eredményessége a megfelelő vízellátástól függ. Eső vagy öntözés nélkül a legjobb gazda is tehetetlen, olvasható az agrárportálon.

A németországi körzetek többsége azonban nincs felkészülve a vízválságra.

„A szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak majd a jövőben, és arra kényszerítenek bennünket, hogy óvintézkedéseket tegyünk, és alkalmazkodjunk az éghajlati válság következményeihez” – mondta Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter. A német szövetségi kormány ezért intézkedett: a múlt héten elfogadta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló törvény tervezetét.

A jogszabály célja, hogy kötelező érvényű keretet teremtsen a körzeti és települési önkormányzatok számára a helyi kockázatelemzésekhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a szükséges lépések megtételéhez. Minden közösségnek ki kell dolgoznia egy klímaalkalmazkodási koncepciót, amelynek tartalmaznia kell a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket.

A megyék jelenleg nagyon eltérően vannak felkészülve a klímaváltozás következményeire. A felmérésben részt vett 329 kerületnek és városi körzetnek csaknem egynegyede rendelkezik klímaváltozás elleni védelmi koncepcióval, pedig a 90 százalékuk szélsőséges időjárási jelenségekre számít a közeljövőben, és 53 százalékuk érzékeli is a vízhiány kockázatát. Csupán 8 százalékuk nem lát ebben veszélyforrást, míg körülbelül egyharmaduk még nem alkotott véleményt. Megjegyzendő: több mint 70 körzet nem válaszolt a kutatócsoport kérdéseire.

Számos régióban azonban már terveket készítenek a vízgazdálkodás átalakítására. A felmérésben részt vett több mint 300 körzetből szinte minden ötödik tervez árteret kijelölni. A többi közigazgatási egység 14 százaléka szerint is szükséges ez a beruházás, de még nem találtak rá anyagi forrást. Víztározók létrehozását a körzetek mindössze 7 százaléka fontolgatja, és meglepően kevés, a kerületi és a városi önkormányzatoknak mindössze 8 százaléka vezetne be követelményeket a vízkivételre vonatkozóan.

A szövetségi kormány arra számít, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban tervezett törvény több milliárdos költséggel terheli majd meg a szövetségi tartományokat és az érintett önkormányzatokat. A Német Városok Szövetsége ezt az összeget 2030-ig 55 milliárd euróra saccolja. A német szövetségi államok ezért hosszú távú, megbízható finanszírozást követelnek a vízhiánnyal kapcsolatos probléma megoldására.

Valószíníleg, öntözéssel kapcsolatos hírünk is érdekli, kattintson ide!

Gurzó K. Enikő