Ukrajna egy esetleges európai csatlakozás után sem tervez agrár- és élelmiszeripari termékei ötödénél többet az EU-ba exportálni, mert partnerséget akar, nem versenyt. De mit is tud Ukrajna, amitől olyan „ijesztő”?
Nem akarnak versenyt, máshová exportálnának
Ukrajna egyáltalán nem termékexport miatt kíván csatlakozni az EU-hoz, hanem a közös demokratikus értékek miatt, szögezte le nemrég az Ukrán Agrártanács (UAC) elnöke a 10. Európai Mezőgazdasági Menedzserkongresszuson Lengyelországban. (Ukrajna első ízben a 2010-es évek elején jelölte meg állami szinten stratégiai célként a nyugati orientációt, így az EU-hoz való közeledést – KZ.) Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogja felvenni a versenyt az európai agráriumokkal. A jövőben termékeik legfeljebb 20%-át exportálják az EU piacára, mert a partnerség és egymás erősítése a feladat, nem a verseny, tette hozzá az UAC vezetője. Elismerte, hogy átmeneti időszakra van szükségük az európai normák, szabályozók alkalmazására.
Ukrajna mezőgazdasági előnyei
Az ukrán mezőgazdaság erősségei az alacsony termelési költség, a jó földek és a fejlődő gépesítettség. Az átlagos bruttó órabér mindössze 2 euró, ami jelentős versenyelőnyt biztosít. Ennek eredményeként az ukrán földek közel 30%-a multinacionális vállalatok tulajdonában van. A külföldi beruházások modern technológiákat és fejlett öntözési rendszereket hoztak az országba, amely tovább növeli az agrárszektor hatékonyságát.
Az állattenyésztésben szintén dominálnak a külföldi cégek, különösen a baromfiágazatban, ahol egyetlen vállalat kezében összpontosul a termelés 70%-a. Hasonló koncentráció figyelhető meg a tojásfeldolgozásban is. Ukrajna a világ napraforgóolaj-exportjának 40%-át, a globális kukoricapiac 15%-át és a búzaforgalom 10%-át adja, amely jelentős befolyást biztosít számára a nemzetközi agrárpiacon.
Az EU és Ukrajna agrárkereskedelme
A háború óta az ukrán mezőgazdasági termékek exportja megnövekedett az EU irányába. Az unió egyre nagyobb mértékben támaszkodik az ukrán napraforgóolajra, kukoricára, szójaolajra és repcemagra. Míg ez az ipari szereplők számára kedvező, az uniós gazdák versenyhátrányba kerülhetnek.
Felmerültek aggályok a GMO-k és tiltott növényvédő szerek használatával kapcsolatban, de az ukrán termékek minősége bizonyos évjáratokban – mint amilyen például a tavalyi volt a kapásnövények szempontjából – az uniós forrásból származó tételeket is felülmúlja. Másfelől az ukrán agrárium maga is piac az EU, például akár a magyar ágazat számára. Az EU számára kulcsfontosságú lesz, hogy a vámokon kívül minőségi előírásokkal is szabályozza az ukrán importot, biztosítva az uniós termelők védelmét.
