A csődök megrázó ábrája mutatja, mit élt túl a mezőgazdaság

Az utóbbi 30 évben még soha nem volt olyan magas a mezőgazdaság csődrátája, mint 2023 őszén, és majdnem egy egész év kellett, hogy a mutató 2024 nyarára valamelyest csökkenjen. Mindez nem független az ágazatot sújtó időjárási kihívásoktól és versenyképességi hiányosságoktól.

A válságok idején sem volt ilyen magas

A 2022-es, elsősorban a növénytermesztésben jelentős veszteségeket hozó év után, 2023-ban lényegében elérte a 4%-ot a mezőgazdasági csődráta. (Az ágazati csődráta a csődeljárás alatt lévő és az egy évvel korábban működő társas vállalkozások százalékos arányát mutatja az adott szektorban, ezzel utal az agrárágazat pénzügyi stabilitásának helyzetére, tendenciájára.) Ilyen rossz eredményt legutóbb a magyar mezőgazdaság legnehezebb éveiben, a 90-es évek első felében produkált az ágazat – igaz, akkor gyökeres szerkezeti átalakulások, rossz évjáratok mellett piacvesztések is súlyosbították a helyzetet.

A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint akkor az ágazati csődráta bár megközelítette, egyértelműen nem érte el a 4%-ot. Hasonló trend érvényesült a hitelválságot követő években, 2014-ben és utána, amikor 3,5% közelébe emelkedett az általában 1-2%-os mozgó aránymutató. Majd szinte napra pontosan 2023-ig nem is történt változás, a mezőgazdasági cégek csődeljárásainak aránya maradt a normális szinten, ám 2023 nyarától – amikor 4%-ra nőtt a csődeljárás alá vont agrárcégek aránya – egészen 2024 nyaráig 3,5-4% között maradt a mutató.

Ismert okok

Noha ezekkel az adatokkal a mezőgazdaság még a nemzetgazdaság csődtől legkevésbé fenyegetett szektorai közé tartozik, a 2023-2024-es kiugró növekedés figyelemre méltó. Az elsődleges okok közt nyilván szerepe van ebben a klímaválsággal járó időjárás-változásnak, a domináns növénytermesztési szegmens súlyos veszteségeinek. Emellett az EU-támogatások és más fejlesztési pénzügyi programok elmaradásának, illetve annak, hogy a tőkekoncentráció gyorsulásával mezőgazdasági vállalkozások szűnnek meg. Az öntözés és a versenyképesség hiánya, a termelékenység csökkenése ugyancsak része az okok rendszerének.

Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint egyébként az élelmiszeripar csődrátája hasonlóképpen alakult. 2020 első negyedévétől 2022 harmadik negyedévéig kismértékben változott, bár értéke magasabb volt (2,2-3,2%, majd 2023 harmadik negyedévéig a nemzetgazdasági értékhez hasonló ütemben nőtt (3,2-6,4%), de 2024 második negyedévének végére 5%-ra csökkent.