Háború, klímaválság, kettős présben a hazai vetőmagszektor

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZ) éves gödöllői küldöttgyűlésén idén is napirenden voltak a szektort sújtó legnagyobb kihívások: a klímaváltozás hatásai és az orosz–ukrán háború következményei. A vetőmagszektor – mint a mezőgazdaság első, stratégiai fontosságú pillére – az elmúlt időszakban fokozott külső nyomás alatt dolgozott.

Az orosz–ukrán konfliktus jelentősen visszavetette a magyar vetőmagexportot: elsősorban a kukorica- és napraforgó-vetőmagok esetében mutatkozott érzékelhető visszaesés. A két célországba irányuló kivitel 1,5 millió hektár vetésterületre elegendő mennyiséggel csökkent, amit adminisztratív akadályok, embargók, határellenőrzések és a dráguló fuvarozás idézett elő.

Hazai válasz: öntözés és alkalmazkodás

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az élelmiszerbiztonság elképzelhetetlen hazai vetőmag nélkül. A vetőmagszektor – amely mindössze 100 ezer hektár termőterületen dolgozik – az agrárkibocsátás 9%-át adja, miközben élen jár az innovációban, a nemesítésben és az öntözéstechnológiák alkalmazásában.

A klímaváltozás hatásai ma már közvetlenül érzékelhetők: a Tisza vízhozama 30%-kal csökkent, a talajok felső rétegéből pedig közel 90 mm csapadék hiányzik. Az öntözés szerepe felértékelődött, így új öntözési programok, csatornafeltöltések és pályázatok indultak a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítására. A vetőmagágazat a tervek szerint külön támogatási konstrukcióból is részesülhet.

Versenyképesség a fajtaválasztáson is múlik

A szövetség szoros együttműködést ápol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével. A közös posztregisztrációs fajtakísérletek – amelyek kukorica, őszi búza és repce fajtákat vizsgálnak – évek óta megbízható adatokat szolgáltatnak a gazdálkodók döntéseihez. Tavaly 107 ezer hektáron több mint 100 faj, közel 1500 fajtáját minősítették. Az őszi búza 24 ezer, a kukorica pedig 15 ezer hektárt tett ki.

A belföldi és exportpiacra szánt vetőmag teljes forgalmi értéke elérte a 200 milliárd forintot. 2024-ben Magyarország 2,5 millió hektárra elegendő kukorica vetőmagot állított elő, melyet Afrika, Ázsia és az Európai Unió is vásárolt. A napraforgó-vetőmag export fő piaca továbbra is az EU, míg Oroszországba 2024-ben nem történt kiszállítás.

Klímaválság és piacszűkülés

A klímaváltozás következményei az egész agráriumra kihatnak, különösen a vetőmagágazatra. A 2024-es országos középhőmérséklet 2,1 °C-kal haladta meg a 30 éves átlagot, 0,7 °C-kal meghaladva a korábbi, 2023-as rekordévet is. A klímamodellek alapján a jövőben akár tízszer több szélsőséges időjárási eseményre számíthatunk. A hektikus csapadékeloszlás, a hőhullámok és a szárazságok különösen megnehezítik a stabil és kiszámítható vetőmagtermelést.

Ezek mellett a szektornak olyan piaci korlátokkal is szembe kell néznie, mint az inputanyagok drágulása, az infláció, valamint a növényvédőszer-kivonások, amelyek szűkítik a termelők mozgásterét.

Tudás, technológia és piacok kellenek

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke hangsúlyozta: a jövőben csak jól átgondolt és precízen kivitelezett agrárprogramokkal lehet versenyképesen fenntartani a hazai vetőmagtermelést. A sikerhez elengedhetetlen a szakszerű fajtanemesítés, az öntözött, jól előkészített termőterületek és a szakértelem – a kézi munkát végzőktől a kutatóintézeti háttérig.

Az új exportpiacok megtalálása és kiépítése kulcskérdéssé vált, ugyanakkor ezt nehezíti, hogy a globális szántóföldi termőterületek növekedése gyakorlatilag megállt. A verseny tehát egy szűkülő piacon zajlik, ahol csak a legjobb minőségű és legjobban alkalmazkodó vetőmagok lesznek kelendők.