Újabb aggasztó előrejelzés látott napvilágot az idei nyarat illetően. A szakértő által közölt képen látható a 2 fokos anomália, ami Északnyugat- és Közép-Európát, illetve a Balkánt érinti majd különösen. Sajnos, az újabb megerősítés az évek óta vázolt és tapasztalt trendbe illeszkedik.
Sötét folt jelzi: Közép-Európa a közepében lesz…
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke azt írja, a jelenlegi éghajlati előrejelzések alapján Közép-Európában várható a legnagyobb mértékű hőmérsékleti többlet az átlaghoz képest az idei nyáron. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzések Központja (ECMWF) előrejelzése kiemelkedő hőmérsékleti anomáliát mutat, illetve prognosztizál a térségben. A szakértő médiabejegyzéséhez hozzászólók kételkednek az előrejelzésben, a szakértői kommentek azonban megerősítik, hogyan lehetséges előrejelezni az egy-másfél hónap múlva várható trendet. A magyarázat erre az, hogy a nagy klímarendszerek – különösen az óceánoké – tehetetlensége lehetővé teszi az időjárási tendenciák több hónapra előre történő megbecsülését, míg hagyományos módszerekkel csak legfeljebb három hétre lehet pontos prognózist adni.
Mint arról az Agrárágazat is beszámolt, nemrég a Klímapolitikai Kutatóintézet (KI) tanulmánya is megerősítette, hogy 2025 nyarán a különféle modellek előrejelzései alapján várhatóan 1,29-1,59 Celsius fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagánál. Ez 2024-hez képest nem jelent jelentős visszaesést, de igazodik a folytonos melegedési tendenciához. Eddig bevált, amit a KI előrejelzett: még ezekben a napokban-hetekben is sok helyütt kell védekezni a sok helyütt rekord hideg ellen. A KI azt prognosztizálta, hogy az év elején mérsékeltebb lesz az emelkedés, de később folytatódhat a szélsőséges időjárás.
10 év alatt félbillió(!) forintos kár
Hazánkban az elmúlt évtizedben a természeti károk évente átlagosan 500 milliárd forintos veszteséget okoztak, ami a teljes éves mezőgazdasági kibocsátás mintegy 20-25%-át teszi ki. Ez rávilágít az időjárási szélsőségek és a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt súlyos hatásaira. Jelentős visszaesés várható nemcsak a jelenlegi gyümölcstermesztésben, de alapvető főnövények, így a búza és a kukorica termesztésében. Nőni fog a hőtresszes, viharos és aszályos napok száma, és ezt egyes fő kultúrákban már az öntözés és a plusz nitrogén-kijuttatás sem fogja ellensúlyozni. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A hideg tavasz nem cáfolja, igazolja az előrejelzést…
Azt is előrevítették, hogy bár Közép-Európában és nálunk is a talajok jórészt feltöltődtek nedvességgel, egy forró és száraz nyár ismét súlyos aszályt idézhet elő, különösen ott, ahol a csapadék nem volt elegendő. A Hungaromet szerint bár az elmúlt hetekben több eső érkezett, a 30 napos csapadékösszeg továbbra is jelentősen elmarad a sokéves átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány a középső Alföldön alakult ki, ahol mindössze 5–10 mm eső hullott. A talaj felső rétege délen, délnyugaton és északkeleten némileg nedvesebb, de a középső és mélyebb rétegek tovább száradtak. A nyári haszonnövények – különösen a kukorica és a napraforgó – számára így egyre kritikusabbá válik a helyzet, főként az Alföldön.
A hideg és a csapadékhiány meglátszik a haszonnövény-kultúrák állapotán is. Az őszi vetések a csapadékosabb tájakon jó állapotban vannak. A repce virágzása lassan befejeződik, a búza kalászos állapotban van. Az Alföld csapadékhiányos térségeiben viszont gyengébb állományokról számolnak be. A kukorica ugyan kikelt, de az Alföld középső részén kritikus a felső talajréteg nedvessége, ráadásul a hideg idő is hátráltatja a fejlődést. A napraforgó szintén kikelt, de a vízhiány és az alacsony hőmérséklet miatt jelentős stressznek van kitéve. A gyümölcsösökben még a múlt héten is fagykároktól kellett védeni több ültetvényt, különösen az Alföldön és az északi országrészben.
A Hungaromet szerint a következő napokban változékony idő várható, szombatig kiadósabb esőkkel, majd jövő hét közepéig elszórt záporokkal. Összességében 5–30 mm csapadékra lehet számítani. A talajnedvesség javulhat, de a csapadék egyenetlen eloszlása miatt lokálisan továbbra is fennmaradhatnak száraz körzetek.
