Két komoly állategészségügyi fenyegetés az országhatárokon

Két súlyos járványhelyzet is fenyegeti a magyar állattenyésztést: a szarvasmarhákat veszélyeztető bőrcsomósodáskór vírusát immár több nyugat-európai országban is kimutatták, míg Horvátországban újra megjelent az afrikai sertéspestis. A Nébih mindkét ügyben szigorú ellenőrzéseket és megelőző intézkedéseket kér a gazdáktól.

Fokozott ellenőrzés a bőrcsomósodáskór miatt

A szarvasmarha-állományokat érintő bőrcsomósodáskór vírusát június második felében előbb Szardínián, majd az észak-olaszországi Lombardiában, végül Franciaországban is azonosították. Bár Magyarországon a vírus még nem jelent meg, a Nébih megerősítette az állategészségügyi kontrollt a szarvasmarha- és bivalyszállítmányok esetében.

A betegséget elsősorban vérszívó rovarok – például legyek, szúnyogok – terjesztik, de ritkán közvetlen állat–állat kontaktussal is átvihető. A fertőzött állatokon láz, étvágytalanság, váladékozás, tejhozam-csökkenés és a test különböző pontjain megjelenő fájdalmas csomók figyelhetők meg. Bár az emberre nem veszélyes, gazdasági hatásai súlyosak lehetnek, különösen az élőállat-kereskedelem korlátozása miatt.

A hatóság arra kéri az állattartókat, hogy gyanú esetén haladéktalanul értesítsék az állatorvost, hiszen a betegség korai felismerése kulcsfontosságú a terjedés megakadályozásában.

Ismét terjed az afrikai sertéspestis Horvátországban

Közben Horvátország keleti térségében, három farmon (Gradiste, Stitar, Komletinci) ismét kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát, ráadásul 2025-ben eddig már 19 vaddisznó esetében is megerősítették a jelenlétét. A Nébih szerint ez újra megerősíti: a déli határ menti területek kockázata továbbra is jelentős.

Az ASP kórokozója nem terjed emberre, de halálos lehet a házisertésekre, ráadásul megjelenése komoly kereskedelmi korlátozásokat vonhat maga után. A fertőzés akár közvetve is bekerülhet a telepekre – például mezőgazdasági gépeken, ruházaton, takarmányon keresztül.

A hatóság hangsúlyozza: kizárólag jogszerűen forgalmazott, igazolt származású élősertést szabad vásárolni. A sertéstartóknak érdemes áttekinteniük a Nébih „Jó Sertéstartási Gyakorlat” útmutatóját is, amely a közepes kockázatú vármegyékre is javasolja a szigorított védekezést.

Sertéspestis-körkép Európában

Németországban 2025 júniusában először jelent meg az ASP Észak-Rajna–Vesztfáliában, ezzel már hat német tartományban mutatták ki a vírust. Az első esetet június 13-án igazolták egy vaddisznóban, ami jelentős földrajzi terjeszkedést jelent nyugat felé. A vírus nyugati terjedése közelebb hozza azt a nagy sertéstartó országokhoz (pl. Hollandia, Belgium), ami európai szinten is aggodalomra ad okot. Ráadásul a vaddisznó-populációban az esetek száma stabilan magas, míg a házisertés-állományban a fertőzések száma jelentősen csökkent 2023-hoz képest. Lengyelországban a 2025-ös első kitörést június 20-án regisztrálták Pomerániában, egy 1311 sertésből álló telepen. Ez a régió a vadon élő vaddisznókban is magas fertőzöttségi arányt mutat. Idén már több mint 2300 vaddisznóban mutatták ki a vírust, főként Gdańsk környékén. Az országos éves átlag 3000–4000 fertőzött vaddisznó. Bár ott a házisertés-állományban a fertőzések száma évről évre csökken (2024-ben 44 farm, 2021-ben 124 farm volt érintett), a vadon élő populáció továbbra is a fő fertőzési forrás. Románia továbbra is a legfertőzöttebb ország: az összes EU-s kitörés 66%-áért felelős. Az idei év első negyedévében 104 kitörést jelentettek gazdaságokban, a járványügyi helyzet továbbra is súlyos.

Összességében a járvány fő forrása továbbra is a vadon élő vaddisznó-populáció, amelyből időszakosan, főként nyáron, a vírus átterjedhet a házisertés-állományokra. A házisertés-gazdaságokban a kitörések száma összességében csökkenő trendet mutat az EU-ban, de Románia és Lengyelország továbbra is kiemelten érintett. Németországban a vírus nyugati terjeszkedése új járványügyi kihívásokat jelent. A bio-biztonsági intézkedések és a monitoring fokozása minden országban kulcsfontosságú marad a járvány megfékezéséhez.