Bár a juhhús ára történelmi csúcsokat dönt 2025-ben, az Európai Unióban és Magyarországon is tovább csökken a juhállomány, a vágások száma és az exportvolumen. A juhágazatot nemcsak az időjárás és a piaci kereslet, hanem a gazdasági és demográfiai kihívások is egyre súlyosabban érintik.
Európai trendek: árnövekedés, csökkenő import
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az EU juh- és kecskeimportja 2025 első negyedévében 42,9 ezer tonna volt, ami 1,7%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A fő beszállítók változatlanul az Egyesült Királyság és Új-Zéland (együttesen 94%-os arányban). Ezzel párhuzamosan az EU-ból történő export kismértékben nőtt (+1,7%).
A bárányhús ára eközben meredeken emelkedik: a könnyű bárány ára 8,8%-kal, a nehéz bárányé 11,8%-kal magasabb volt 2025 első 28 hetében, mint egy évvel korábban.
Magyarország: csökkenő állatlétszám, visszaeső vágások és export
A magyarországi juhágazat mélyrepülése már nem új keletű. Az AKI adatai szerint 2024 január–májusában a levágott juhok száma 17,2%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az élőbárány-export volumene 22,4%-kal (4,5 ezer tonnára), értéke 13,6%-kal (9,4 milliárd forintra) esett vissza.
Az árak azonban emelkednek: az AKI PÁIR szerint 2025 január–júniusában a könnyű bárány kilogrammonkénti átlagára 2049 forint volt (+8,7%), míg a nehéz bárányé 1919 forint/kg (+8,7%).
Miért zsugorodik az ágazat?
Noha az árak folyamatosan emelkednek, a csökkenés is állandósuló trend. Ennek hátterében számos tényező áll. Elsősorban a gazdasági nehézségek: a juhágazat különösen érzékeny a takarmány- és energiaárakra, amelyek a 2022-es aszály és az inflációs hullám után továbbra is magasak. Sok gazdálkodó bérlegelőt használ, így a földbérleti díjak elviszik a támogatások nagy részét. A másik fő ok a klimatikus problémák köre: az aszályok miatt kevesebb legeltethető terület áll rendelkezésre, nő a takarmányvásárlási kényszer. Az ágazatban szerkezeti gondok is vannak: a juhtartás munkaintenzív, és a munkaerőhiány, valamint az elöregedés miatt alig akad új belépő. A támogatások kiszámíthatatlansága és Magyarországon az EU-források csökkenése tovább nehezíti a tervezést.
A juhágazat itthon továbbá különösen exportfüggő. A magyar juhhús túlnyomórészt exportra kerül, főleg Olaszországba. Az ottani keresletcsökkenés vagy a szállítási, kereskedelmi akadályok azonnali negatív hatással járnak. A belföldi fogyasztás alacsony és stagnáló, a gyapjú világpiaci ára pedig továbbra is mélyponton van.
Árrekordok mögött strukturális válság
Az árak növekedése ellenére a juhágazat gazdaságilag kiszolgáltatott maradt. A vágások számának visszaesése, az exportcsökkenés és az állatállomány apadása hosszabb távon azt vetíti előre, hogy az ágazat tovább zsugorodik – kivéve, ha célzott beavatkozások történnek. A támogatáspolitika kiszámíthatósága, a fiatal termelők belépésének ösztönzése és a belső fogyasztás növelése érdekében tett lépések láthatóan nem vezettek fordulathoz. A magyar juhágazat, legalábbis az állatok száma – az emelkedő felvásárlási árak ellenére – a második világháború óta nem látott mélypontra süllyedt.
