Általában elfogadott, hogy a sertéstartásban a 15-20 °C fokos meleg az optimális hőmérséklet a teljesítmény, takarmányfelvétel, a növekedés terén. Egy új tanulmány szerint viszont már 14 foktól csökken a takarmányfelvétel
18 vagy 14 felett jönnek a gondok?
A hagyományos állattartási tapasztalatok szerint a sertések számára a 15-20 °C közötti hőmérséklet az ideális, mivel ebben a tartományban a legjobb a takarmányfelvétel, a testtömeg-gyarapodás és a közérzet. Ez a hőmérséklet még nem okoz hőstresszt, és megfelelő szellőzéssel, páratartalommal minimalizálhatók a betegségek kockázatai.
Egy új, a Giesseni Egyetem által végzett tanulmány azonban rámutatott: már 14 °C felett is mérhető takarmányfelvétel-csökkenés. Több mint 900 szoptató kocát vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a napi takarmányfelvétel 5,35 kg-ra esett vissza, miközben az állatok átlagosan 13,5 kg-ot vesztettek testtömegükből. Érdekesség, hogy a malacveszteség melegben alacsonyabb volt, de a kocák stresszszintje nőtt.
23 foknál már a súly is csökken
A hízósertéseknél a 75 kg-os állatoknál már 23 °C-on, a kisebb súlyúaknál 27 °C-on tapasztaltak növekedés-visszaesést. A hőstressz fokozott vízvesztéssel, csökkent tejhozammal és a bélrendszeri véráramlás romlásával járt, ami károsította a bél egészségét. Az Iowai Egyetem vizsgálatai szerint a 38 °C-os hőmérséklet endotoxin-szint emelkedést és gyulladásos reakciókat is okozott.
Az INRAE kutatóközpont négyéves kísérlete ígéretes megoldást mutatott: a takarmányba kevert élő élesztő (Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM I-1079) javította a takarmányfelvételt, növelte a vízfogyasztást, stabilizálta a testhőmérsékletet, és kedvezően befolyásolta az energiafelhasználást hőstressz idején.
Agrárágazat Tudástár: Hőstressz – A hőstressz olyan fiziológiai állapot, amikor a sertések hőháztartása felborul a környezeti hőmérséklet túl magas volta miatt, és az állat nem tudja hatékonyan leadni a fölösleges hőt. Ennek következménye lehet a takarmányfelvétel csökkenése, a növekedés ütemének lassulása, a tejtermelés visszaesése, valamint a bélrendszeri és immunrendszeri funkciók romlása. A hőstressz súlyos esetben anyagcsere-zavarokhoz, gyulladáshoz és akár elhulláshoz is vezethet. A megelőzéshez kulcsfontosságú a megfelelő szellőzés, árnyékolás, ivóvízellátás, valamint takarmányozási és technológiai alkalmazkodás.
