Szokás szerint nehéz eldönteni, csak lódít-e az amerikai elnök, de miközben vámháborúzik Kínával, könyörög is, hogy tőle vásárolják a fehérjenövényt. Okkal, Brazília lényegében átvette a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytató USA farmereitől a hatalmas kínai piacot.
Későn, komolytalanul
Kína közismerten a világ legnagyobb szójafogyasztója és -importőre. A USDA adatai szerint a 2025/26-os szezonban 106 millió tonnát importálnak majd összesen. A belföldi produktum nem éri el a 18 millió tonnát sem, viszont a kínai ipar összesen évi bő 124 millió tonnát igényel. Peking több mint 15 országból szerzi be a szóját, de a források kétharmadát Brazília és az Egyesült Államok adják. Ám amióta Trump 2016-2020 között, illetve idén vámháborút hirdetett Kína ellen, a kínai vásárlások drasztikusan csökkentek. Az utóbbi években Brazília piaci részesedése egyértelműen nőtt, köszönhetően tartós árelőnyének. Az amerikai szállítmányok jelenleg a teljes import alig negyedét teszik ki. Nem csoda hát, hogy Trump azt szeretné, ha Kína megnégyszerezné rendeléseit. Ez természetesen – piaci elemzések szerint – lehetetlen, hiszen globálisan is a feje tetejére állítaná a szója-exportpiacokat. Trump bejelentésének komolyságát jelzi, hogy azt az internetes közösségi fórumon tette közzé. Trump azzal érvel, hogy a négyszeres vásárlás nemcsak a kínai ellátásbiztonságot növelné, hanem csökkentené az USA kereskedelmi hiányát is. Talán egyedül a felhívás időzítésébe szorult némi logika: augusztus 12-én lejárt a vámtámogatási megállapodás határideje, amelynek esetleges meghosszabbítása egyelőre bizonytalan.
De az USA egészében véve alighanem elkésett. Hosszabb távon Peking célja a szójaimport mérséklése, amit új, stressztűrő fajták bevezetése és az agrártechnológiai fejlesztések támogatnak. Egyes előrejelzések szerint 2034-ig akár 20 millió tonnával több hazai termelés is megjelenhet a kínai piacon.
Átalakulóban a szója globális piaca
Az amerikai farmerek gondját az is növeli, hogy a világpiacokon egyre több a szója, azaz egyre nagyobb az árharc. Idén nyáron a chicagói tőzsdén a szójababárak 2006 óta a legalacsonyabb szintet érték el, nyomást gyakorolva a termelőkre. A piac alakulását befolyásolja az ukrajnai termelés visszaesése és az EU fehérjenövény-stratégiája is. Ezek a régiós feldolgozási kapacitások növekedésének kedvezhetnek, nem pedig az amerikai exportnak. Így a kereslet már nem növekszik olyan dinamikusan, mint korábban. Kínában a takarmányfogyasztás szerkezete is átalakul: a sertéshús helyett egyre inkább a baromfi- és a haltermékek kerülnek előtérbe, ami lassítja a szója iránti igény bővülését.
Agrárágazat Tudástár
Szójaimport– A szójaimport világszinten a fehérjetakarmány-ellátás egyik legfontosabb tényezője. Kína a legnagyobb szójafogyasztó és -importőr, éves igénye meghaladja a 120 millió tonnát, amelyet főként Brazíliából és az USA-ból fedez. Az amerikai szállítmányok aránya a vámháborúk és piaci átrendeződések miatt drasztikusan visszaesett, miközben Brazília piaci részesedése jelentősen nőtt. A szójaárak alakulása közvetlenül hat a takarmánygyártásra és így az állattenyésztés jövedelmezőségére is. A jövőben a kínai agrártechnológiai fejlesztések és a hazai termelés bővítése mérsékelheti az importfüggőséget.
