A mandula a globális élelmiszerpiac egyik legkeresettebb csonthéjas gyümölcse, amelynek termelése és piaci súlya az utóbbi években egyre inkább stratégiai kérdéssé válik. A fogyasztói kereslet növekedése, a vízhiány és az éghajlatváltozás egyaránt átalakítják a termelési viszonyokat – így Olaszországban, Spanyolországban és Magyarországon is új irányokat jelölnek ki.
Olaszország: modernizáció és gépesítés az importkiváltás érdekében
Olaszország jelenleg nettó mandulaimportőr, 2024-ben például több mint 27 ezer tonnát vásárolt Spanyolországból, mintegy 132 millió euró értékben. A hazai termelők azonban a Modern Mandula Konzorcium (CIMM) vezetésével azon dolgoznak, hogy csökkentsék az importfüggőséget. Emilia-Romagna, Veneto és Piemont régióiban teljesen gépesített ültetvényeket telepítenek, ahol önjáró betakarítógépekkel dolgoznak, így a mandula nem érintkezik a talajjal, ami javítja a minőséget.
Az új ültetvényekben későn virágzó fajtákat (Makako, Vialfa) alkalmaznak, hogy mérsékeljék a fagyok okozta kockázatot. Az ellátási lánc a faiskolától a szárításig és értékesítésig szervezetten működik. A termelők szerint a mandula az észak-olasz mezőgazdaság jövőbeni kitörési pontja lehet, amely stabil alternatívát kínál a gyümölcstermesztéshez képest.
A világ termésmegoszlása: Kalifornia tarol
A világ mandulatermésének közel 80%-át az Egyesült Államok, azon belül is Kalifornia adja, évi 1–1,4 millió tonnával. Az Európai Unió és Ausztrália egyaránt körülbelül 10-10%-os részesedéssel bírnak, míg a fennmaradó 1–2% más országok között oszlik meg.
Európában Spanyolország a vezető termelő: a 2020–2021-es szezonban 420–370 ezer tonna termést ért el, de az időjárási anomáliák (fagy, szárazság, betegségek) következtében 2022-ben a termés 209 ezer tonnára esett vissza. Az uniós termés jellemzően 150–400 ezer tonna között ingadozik, nagyobb részt spanyolországi ültetvényekből.
Magyarország: határterület, lehetőségekkel
Hazánkban a mandula termesztése régi hagyományokra nyúlik vissza, de ma is inkább mostohagyereknek számít a gyümölcstermesztésben. A Káli-medencétől északra, keletre már nincs jelentős ültetvény, Magyarország így az európai termőterület északi és nyugati határát jelenti. A termesztéshez nincs mindenhol szükség öntözésre, de a hosszú aszályos időszakokban – mint a legutóbbi 12 hetes csapadékhiány – pótlólagos vízellátás elengedhetetlen.
A magyar mandulatermesztésben fontos szereplők a faiskolák és az innovációra nyitott termelők, akik új fajtákkal és metszésmódszerekkel kísérleteznek. A kihívások közé tartozik a gombás betegségek elleni védekezés és a magas termelési költségek, amelyek miatt a hazai mandula ára jóval meghaladja a kaliforniai importét. A világpiacon a magyar termelés volumene elenyésző, de az éghajlatváltozás és a mediterrán ültetvények visszaszorulása közép- és hosszú távon piaci lehetőségeket teremthet.
Agrárágazat Tudástár: Mandulatermesztés Magyarországon
A mandulatermesztés hazánkban a gyümölcstermesztés határterülete, de az éghajlatváltozás és a mediterrán ültetvények visszaszorulása új lehetőségeket kínál. A mandula a Káli-medencében és környékén hagyományos kultúra, de új fajtákkal, korszerű metszésmódszerekkel és gépesített betakarítással egyre több termelő kísérletezik. A siker kulcsa a fagyveszély mérséklése, az öntözés fejlesztése és a gombás betegségek elleni védekezés. A mandula magas piaci értéke és növekvő kereslete miatt hosszú távon alternatívát jelenthet más gyümölcskultúrák mellett.
