Klímaváltozás? Fenntartható termelés mikrobiológiai úton

A klímaváltozás és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket még a laikus szemlélőknek sem kell elmagyarázni. A világban gyorsuló ütemben melegszik az átlaghőmérséklet egyre szélsőségesebb időjárási jelenségeket mutatva. Ami bennünket közvetlenül érint az a Kárpát-medence időjárása, amely a világátlagnál is gyorsabban melegszik, nyáron növekvő száraz és magas hőmérsékletű időszakokkal tarkítva. A növekvő hőmérséklet mellett a legnagyobb gondot az elégtelen csapadék okozza. A magasabb hőmérséklet nagyobb párolgási veszteséget jelent a talajok esetében és ez még változatlan éves csapadék mellett is növekvő vízhiányt okoz talajainkban. Ezeket a tényeket ma már mindenki kívülről tudja. Az is egyre inkább tudatosul a magyar mezőgazdasági termelőkben, hogy változtatni kell a technológiában, a vetésszerkezetben stb.

A gazdálkodási szemléletváltás szükségessége

A mennyiségi szemléletet a költséghatékonyság írja felül. Nem az a legsikeresebb gazda, aki 1 hektárra vetítve a legmagasabb termésmennyiséget takarítja be, hanem az, aki a jelen körülmények között nyereséggel tud gazdálkodni. A megoldandó feladat – mármint az eredményes gazdálkodás – számtalan jó gyakorlat; lehetőleg együttes alkalmazásával érhető el. Itt megemlíthető a vetésszerkezet-váltás, a precíziós gazdálkodás, a takarónövények használata, a szántás kisebb/nagyobb mértékű kiváltása, a fajtaválasztás és sok más gyakorlat. A gazdák mellett az állam feladata és felelőssége sem megkerülhető. Ahogy az ókori Egyiptomban az állam feladata a Nílus áradásaihoz igazodó öntözővíz biztosítása volt, úgy ma Magyarországon is kormányzati feladat az elegendő és megfizethető öntözővíz biztosítása a mezőgazdaság számára, valamint az Alföld kiszáradásának megállítása. A támogatási források egy részét erre a célra kell fordítani a következő években is.

A terméshozamok és az agrárolló alakulása

Az, hogy mekkora a baj, azt a KSH mezőgazdasági számsorai megmutatják (1. grafikon). A grafikon 3 fő szántóföldi növény 1950–2024 közötti átlagtermés-hozamait mutatja, 1 ha-ra vetítve. A termésátlagok dinamikus növekedése 1989-re megállt, az 1990–2019 közötti évek hektikus mozgást mutattak, a 2020–2024 közötti évek kicsit magasabbak a 1990 előtti időszaknál, de látszik a növekedés dinamikájának megtörése.

Mindezt úgy értük el, hogy nőtt a vetőmagok genetikai termőképessége, a termelőeszközök hatékonysága és részben a vegyszerek eredményessége is. Ez a fejlődés azonban elszakadt az inputárak növekedésétől és az eredményesség csökkenésétől. Megállapítható, hogy közel azonos mennyiségeket termelünk 1 ha-ra vetítve, mint 35–45 éve, de legalább jó drágán. A mezőgazdaság pozíciójának romlását mutatja az agrárolló szétnyílása a 2000–2024 közötti időszakban. Jelenleg közel 18%kal rosszabb a mezőgazdaság helyzete (eladási árak nominális növekedése: 300%, inputárak növekedése 362%). Az agrárolló 2024-ben 82,8%-ra romlott a 2000-es évhez viszonyítva (2. grafikon).

A víz szerepe a termelésben

A 2020-as évektől a magyarországi számok azt mutatják, hogy az adott természeti és gazdasági feltételek közül elsősorban a csapadék és a rendelkezésre álló víz határozza meg a mezőgazdasági termelés eredményességét. Hiába a legjobb és legdrágább vetőmag, a bőséges tápanyag-utánpótlás, valamint a gondos és fegyelmezett termelés, ha nincs víz. A szárazság minden számítást keresztülhúz, és veszteségbe fordítja a szántóföldi növénytermesztést. Ezért javasolt a mennyiségi szemlélet helyett az eredményesség előtérbe állítása a mezőgazdasági termelésben. A gazdasági gondok és megoldásuk mellett az is foglalkoztatja a mezőgazdasági termelőket, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre és az unokáinkra.

A kibontakozó klímaválságra tudunk-e fenntartható választ adni, amely egyben javítja a termelők eredményességét is. Erre a kérdésre pl. a mikrobiológiai módszerek alkalmazása adhat pozitív választ. Bizonyára vannak más olyan jó gyakorlatok is, amelyek fenntarthatók és eredményesen szolgálják a termelést, de véleményünk szerint a legnagyobb hatékonyságot – a víz és a humusz mellett – a mikrobiológia alkalmazása jelentheti az agrárium megújulásában. A mikrobiológiai termékek, a baktériumok, gombák, algák, illetve ezek kivonatai egyre jobb hatékonysággal javítják talajaink és a termelt javaink minőségét. Mindezt megfizethető áron, egyben biológiai úton, azaz nem terheljük sok esetben örök élettartamú veszélyes vegyszerekkel világunkat.

A mikrobiológiai termékek típusai és előnyei

A mikrobiológiai termékek használata ma már elterjedt. Ide tartozik a termésnövelést és talajszerkezet-javítást szolgáló talajoltás, a tápanyag-feltárást és a patogén gombák visszaszorítását segítő szárbontás, a növényi stresszt csökkentő és tápanyagot biztosító lombtrágyázás, a patogén gombák elleni készítmények, valamint a rovarkár tevők ellen alkalmazott biológiai szerek. Ezek a technológiák az elkövetkező években döntő szerepet kaphatnak. A készítmények egyaránt használhatók ökogazdálkodásban és hagyományos nagyüzemi felhasználásban. Hatékonyságuk folyamatosan javul és sok esetben elérik vagy meghaladják a kémiai szerek hatékonyságát. A beszerzési áruk rendkívül versenyképes, elsősorban a tápanyagszolgáltatás területén. Tájékoztatásul pl. a biológiai talajoltó készítmények hektárköltsége 6–15 ezer Ft körül mozog, amely készítmények képesek kisebb-nagyobb mértékben kiváltani az ennél magasabb ráfordítást igénylő műtrágyákat.

Karbonlábnyom-csökkentés a mezőgazdaságban

A mikrobiológiai termékeknek – ezen belül is a talajoltó baktériumkészítményeknek – van egy további, a jövőben egyre fontosabbá váló pozitív tulajdonságuk. A közelmúltban a Magyar Talajvédelmi Szövetség felmérést készíttetett, hogy mekkora a talajoltó baktériumkészítmények karbonlábnyoma, azaz a karbonlábnyom = a gyártás során kibocsájtott üvegházhatást növelő gázok mennyisége, CO₂-ben kifejezve. A vizsgálat adatai megdöbbentőek voltak. A baktériumkészítmények előállítása – 1 literre vetítve – 0,045 kg CO₂-kibocsátást jelent. Jelenleg sok olyan hazai gyártású talajoltó-készítmény található a piacon (dózis: 1–10 l/ha), amelyek hatékonysága eléri 100 kg műtrágya hatóanyag tápanyagszolgáltató képességét. Ezzel szemben a műtrágyák esetében – 100 kg hatóanyagot (N, P, K) feltételezve 1 ha szántóra – a CO₂-kibocsátás 270–508 kg között mozog 100 kg műtrágya hatóanyagban számolva. A magasabb szám a N-műtrágyákra vonatkozik. A különbség elképesztő. Az 1 liter dózisú baktériumkészítmény alkalmazása tízezerszer (!) kevesebb CO₂-kibocsátással jár, mint például a nitrogénműtrágyák előállítása.

Következtetés és felhívás

A mikrobiológiai termékek egyre hatékonyabbak, fenntarthatók, nem veszélyesek emberre, állatra, növényre és versenyképes az áruk. Aki fontosnak tartja a környezetünk megóvását javítani, de legalább megőrizni akarja a talajaink állapotát, és még a klímaváltozás ellen is akar tenni, annak kötelező a mikrobiológiai készítmények alkalmazása.

A Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (http://www.talajbakterium.hu/), valamint tagszervezetei felkészült tanácsadókkal támogatják mindazokat, akik elkötelezettek természetes világunk megőrzése iránt.

Magyar Talajvédelmi Baktérium –gyártók és –forgalmazók Szakmai Szövetsége