33 tonnás országos átlaghozammal jön burgonya-rekordtermés

Az elmúlt két év gyenge időjárása után a magyarországi átlaghozamok másfélszeresével „tér vissza” Európa mezőgazdaságának második legnagyobb burgonyatermesztője. Más kérdés, hogy a gazdák pocsék árat kapnak érte, a bolti vevők viszont drágábban vehetik meg a terményt…

Akár 70 tonna hektáronként

Lengyelország 2025-ben látványosan „ráállt” a burgonyára. Nem annyira az időjárásban vetett bizalom, inkább a többi szántóföldi növény piaci gondjai miatti kényszer vezette őket. A vetésterület az előző évekhez képest erősen nőtt, és a hozamok is jelentősen javultak. A 2021-es 203 ezer hektár feletti szintről és 2023-as kevesebb mint 183 ezer hektárról idén 210 ezer hektár fölé bővült a termőterület. Piaci előrejelzések ezt a bővülést 6-7 millió tonnás országos termésre taksálták, miközben több iparági szereplő – a kiugróan magas, 60–70 t/ha üzemi eredményekre hivatkozva – 7 millió tonna feletti, azaz 17%-os növekedéssel járó végeredményt sem zár ki. A trend mögött az áll, hogy a 2024-es gyorsbecslések szerint már javultak a feltételek és a hozamok, 2025-re pedig a szokatlanul csapadékos nyár és az öntözés terjedése stabilizálta a teljesítményt.

Mi történt az árakkal?

A kínálati oldal „ráugrása” erős árnyomást váltott ki a termelői (felvásárlási) szegmensben. 2025-ben a lengyel nagybani és nagybani piaci árak hónapokon át mély sávban mozogtak: szeptember végén a varsói Bronisze piacon 0,13–0,19 €/kg, Wrocławban 0,13–0,19 €/kg, Poznańban 0,12–0,16 €/kg tartomány volt a jellemző, júniusban és szeptemberben is több helyen 0,29–0,34 €/kg közeli szintek jelentek meg korábban az „új” burgonyáknál. Ezek a jegyzések nagybani, illetve nagybani piaci árárszintek; a termelői (farmgate) alkuk sok térségben ennél is alacsonyabbak lehetnek, különösen ipari tételeknél.

A kiskereskedelmi kosárban, a bolti vevőknél nem tükröződött ez a gyenge termelői ár: 2025-ben országos átlagban ~0,9–2,2 USD/kg sáv jellemezte a bolti árakat (átváltva ~3,6–8,8 PLN/kg), a nagyvárosi piacokon pedig széles sávban ingadoztak az árak. A kettő közti szakadék oka a láncköltség (mosás, válogatás, csomagolás, logisztika), a kiskereskedelmi árrés, a selejtarány, és a bőséges terméssel járó tárolási kockázat/veszteség – ezeket a lánc áraiba építik.

Regionális kontextus:
Lengyelország az EU egyik legnagyobb burgonyatermelője: a legutóbbi részletes Eurostat-összegzések szerint Németország volt az első 21,2% EU-s részesedéssel, Lengyelország pedig ~16,4%-kal a második helyen (2020–2021-es idősáv). Ez a státusz azóta is stabil – a mostani területbővülés és termésfelfutás ezt a pozíciót erősíti.

Mint nemrég ebben a cikkben írtunk róla, az árak itthon sem kárpótolják a termelőket. És így van ez a németeknél is: ott 25 éve nem termett annyi burgonya, mint idén, be is zuhant a termelői ár…

Agrárágazat Tudástár – Burgonya-rekordtermés Lengyelországban

Lengyelország 2025-ben rekordburgonya-termést ért el: 210 ezer hektár fölötti vetésterületről akár 7 millió tonna burgonya kerülhet piacra, ami 33 t/ha országos átlagot és 60–70 t/ha üzemi hozamokat jelent. A bőséges kínálat azonban lenyomta a termelői árakat: a felvásárlási ár 0,13–0,19 €/kg, miközben a bolti ár 0,9–2,2 USD/kg. A termelői és fogyasztói árak közti szakadék a logisztikai és tárolási költségek következménye, ami a jövedelmezőséget drasztikusan rontja.