Fegyelem, szervezettség, igen sok munka. Ezek a legfontosabb jelzők a kínai gazdasági sikerek mögött. Az ehavi témaválasztást két dolog is indokolja: (i) Kína tudatos agrárstratégiai építkezése példa lehet számunkra, és (ii) nemzetközi földszerző és politikai-gazdasági befolyásszerző lépései is tanulságosak. Két oldalt emelek most ki. (1) Különösen izgalmas számunkra is Kína és Brazília összemelegedése. (2) A sertésvámok hatása.
Kína agrárstratégiája
Kína a globális élelmiszerforgalom legnagyobb szereplői közé tartozik. Jelenleg pozíciója leginkább az import oldalán erős, de az utóbbi években jól látható módon elindult az önellátás növelésének irányába. Mivel Kína jelenleg a világ népességének 22 százalékát táplálja, a szántóföld mindössze 7 százalékával, ezt határain belül nehezen tudja megoldani, ezért szoros nemzetközi együttműködéseket alakít ki az élelmezésbiztonság növelése érdekében. A nemrégiben napvilágot látott stratégiai dokumentuma gyakorlatilag az összes agrártermék tekintetében az előállítás hatékonyságának növelésével összefüggő kibocsátás-emelkedést vizionál. Kína önellátóvá kíván válni gabonafélék és olajos magvak terén. Olyan hazai támogatási programokat hajt végre, amelyek a hozam javítására összpontosítanak az összetétel vagy a minőség javítása helyett. Ez egy figyelemre méltó kitétel. A mennyiségi szemlélet előtérbe helyezése jól érzékelhető például a génmódosított növények, különösen a kukorica és a szójabab termesztésében.
Kínai térnyerés Brazíliában
Az elmúlt két évtizedben Kína Brazília legnagyobb mezőgazdasági kereskedelmi partnerévé vált, Brazília teljes mezőgazdasági exportjának egyharmadát adva. A legutóbbi vámemelésekkel Brazília várhatóan tovább erősíti kereskedelmi kapcsolatait Kínával. 2024-ben Brazília szójababexportjának 73, a cellulóz 49, a marhahús 46, a gyapot 33, a cukor 29, a sertéshús 19 és a baromfi 11 százaléka került a kínai piacra. Az elmúlt két évtizedben Brazília teljes exportja éves átlagban 6 százalékkal (CAGR) nőtt, míg a Kínába irányuló export lényegesen gyorsabban, 15 százalékos CAGR-rel nőtt.
Kína nemzetközi gazdasági befolyásszerzése rendkívül felgyorsult az utóbbi években. Az elmúlt évtizedben Kína gazdasági teljesítménye közel 30 százalékkal járult hozzá a globális növekedéshez. Arról nem érdemes vitatkozni, hogy már ő e a világ legnagyobb gazdaság, vagy csak holnap lesz azt. Olyan gazdasági hatalmat képvisel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sikereik egyre nagyobb része nemzetközi befektetéseiken keresztül realizálódik. Ezért is nehéz számszerűsíteni a növekedésüket. A legjobb példával szolgálnak arra, hogy ha van egy határozott jövőkép és megfelelő eszköztár, akkor a siker borítékolható. Jól megfogalmazott stratégiája van, aminek fontos elem az agrárstratégia. Tudják mely cél felé igyekszenek, és minden erőforrást ennek a megvalósítására fordítják. Ugyanez mondható el az oroszokról és a brazilokról is. Ezek fontos közös metszete Kína és Brazília egyre szorosabb együttműködése. A kínai tőke ugyanis gyors ütemben szivárog be a brazil gazdaságba. 2007 és 2023 között 264 projektbe 73 milliárd dollárt fektettek be ott a kínaiak. Ennek szerkezete az alábbi torta-diagrammon látható. A mezőgazdasági befektetések a külföldi termőföldtulajdonra vonatkozó jogi korlátozások miatt alacsonyabbak, de mivel a beszállítói és az értékesítési oldalon (pl. kikötők, tárolók) a kínai befolyás folyamatosan erősödik, hatásuk a mezőgazdaságban is erős. Jó példa, hogy a kínai mezőgazdasági kereskedelmi óriás, a Cofco 285 millió dollárt fektet be Kínán kívüli legnagyobb termináljába, Santos kikötőjébe. A terminál 2026-ig évente akár 14,5 millió tonna rakományt is kezelhet majd. A másik példa, hogy április óta új hajózási útvonal köti össze a zhuhai Gaolan kikötőjét a brazil Santana (Amapá) és Salvador (Bahia) kikötőkkel. Ez a folyosó 30 nappal csökkenti a szállítási időt és 30 százalékkal a logisztikai költségeket.
Kína egyébként már 2013 óta Brazília legnagyobb agrárpartnere. Az elmúlt húsz évben Kína részesedése a brazil mezőgazdasági exportból a 2005-ös 7 százalékról 2024-re 30 százalékra nőtt (forrás: Secex szerint). Ugyanebben az időszakban az Európai Unió és az USA részesedése megfeleződött (EU: 30%-ról 14%-ra; USA 14%-ról 7%-ra). Ennek egyik mellékhatása, hogy a brazil földárak tartósan emelkednek. Fentebb már citáltam, hogy a kínai függés a szójabab piacán a legnagyobb, nyilván az erősödő állatitermék-előállítás takarmányigénye, és a helyi termelési korlátok miatt. Tavaly az ország szójabab-ellátásának mintegy 84 százalékát az import tette ki, amelynek 67 százaléka Brazíliából származott. Ez az időszak egybeesik azzal, hogy Brazília átvette az USÁ-tól a világ legnagyobb szójaexportőre címet. Azóta Brazília részesedése a globális szójabab-kereskedelemben folyamatosan növekszik. Brazília elkezdte a fejét vakarni az erős kínai függés miatt. Terveket dolgoznak ki, amelyek a belföldi piac megerősítését, az export súlyának csökkentését, és a kínai piac alternatíváinak keresését tűzi ki célul. Ezek között szerepel a szójababliszt és olaj céljából történő hazai feldolgozásának növelése, valamint a biodízel és a fenntartható repülőgép-üzemanyag termelésének bővítése, de több erőforrást fektetnek Afrika és Délkelet-Ázsia növekvő fehérjeigényének kielégítésére is. Eközben nem kétséges, hogy Brazília az elkövetkező években még nagyobb szerepet játszik majd Kína agrárimportjában.
Kínai csapás az EU sertésszektorára
2025. szeptember 5-én a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki az Európai Unióból származó sertéshúsra és sertésmelléktermékekre, 15,6 százalék és 62,4 százalék közötti mértékben. Az intézkedés szeptember 10-én lép hatályba, és évente több mint 2 milliárd dollár értékű kereskedelmet érint. Az EU számára ez az új teher a kínai export versenyképtelenné válását jelenti. A vizsgálatban együttműködő vállalatok, köztük a spanyol, a dán és a holland cégek, 15,6 százalék és 32,7 százalék közötti vámot kaptak. Az összes többi cég 62,4 százalékot kapott. Az EU tiltakozik: „Kína vizsgálata nem volt összhangban a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival” – mondta a Bizottság szóvivője újságíróknak Brüsszelben.
Az első kínai vizsgálat 2024 júniusában kezdődött. Bár a vámok ideiglenes jellegűek, nem világos, hogy az exportőröktől megkövetelt készpénzletéteket a jövőben visszatérítik-e. A bejelentést az EU által a kínai elektromos járművekre kivetett vámok megtorlásaként értelmezik, fokozva a Brüsszel és Peking közötti kereskedelmi feszültségeket. Van precedens arra is, hogy Kína kiterjesztette a vizsgálatokat a vámok kivetése után, mint például a kanadai repce esetében.
A vizsgálatban együttműködő vállalatok esetében alacsonyabb adókulcsokat határoztak meg: 15,6 százalék a spanyol Litera Meat, 31,3 százalék a Danish Crown és 32,7 százalék a holland Vion Boxtel esetében. A vizsgálatban együttműködő többi uniós vállalatra egységes, 20,0 százalékos adókulcs vonatkozik. Azokra az uniós vállalatokra, amelyek nem működnek együtt a vizsgálatban, 62,4 százalékos adókulcs vonatkozik. A biztosítékot értékalapon vetik ki az importált áruk vámhatóság által meghatározott adóköteles ára alapján. A számítási képlet a következő: Kaució összege = (az importált áruk vám- × biztosítéki arány által meghatározott adóköteles ára) × (1 + import áfa mértéke). A vizsgálat folytatódik, és az eredmények alapján születik majd végleges döntés.
Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy Kína aránya a korábbi 80 százalék (de 2020-ban már csak 52%) feletti szintről 26 százalékra szorult vissza az elmúlt években az EU sertéshús exportjában. (A 26 százalék 2025 első négy hónapjának aránya.) Ettől még Kína az EU legnagyobb exportpartnere. Az EU exportőrei, leginkább Spanyolország és csak messze lemaradva Hollandia és Dánia, régóta diverzifikálják kivitelüket, de még nagyon fontos piac számukra. Ennek ellenére a vám az árak csökkenéséhez fog vezetni mind az élősertés, mind a húsfélék oldalán. Kína keresletének alig 2,5–3,0 százalékát importálja sertéshúsból és még inkább belsőségekből. Ugyanakkor az EU Kínába irányuló sertéshússzállítmányainak jelentős része belsőségekből áll – beleértve a disznófüleket, orrokat és lábakat –, amelyeket a kínai konyhában nagyra értékelnek, de kevés alternatív célállomásuk van. Kína sertéshús importja a 2020-as 5 millió tonna feletti szintről 1,5 millió tonnára zsugorodott és itt sem áll meg. Kína kifejezetten törekszik importjában Brazíliára támaszkodni. Ezzel a lépéssel Brazília válik a legnagyobb beszállítóvá. Még nem látszik, de Oroszország egyre nagyobb szerepet fog kapni a kínai importban. Hosszú távon az EU nem számol a kínai exporttal, de ez most akkor sem esik jól. Kína és Brazília szövetségéről két hete írtam. Most ez még azzal is kiegészül, hogy Brazília hozzáférést kap az állati lisztek kínai piacához. Kína épp a napokban adott engedélyt 46 brazil üzemnek a beszállításra. Az EU versenyhelyzetét tükrözi, hogy eközben preferenciális piacra jutási lehetőséget biztosít egy sor USA élelmiszernek, köztük a sertéshúsnak is. Továbbá kötelezte magát az Egyesült Államok egészségügyi tanúsítványaira vonatkozó követelmények egyszerűsítésére.
Szóval: A kínai vámok elsősorban a spanyol sertéshús szektort hozzák nehéz helyzetbe, és vele együtt az egész belső piacon ideiglenes túlkínálatot fognak eredményezni. Felgyorsítják az alternatív piacok keresését, és az EU sertésszektorának már látványos átalakulását. Számunkra a feladatok nem változnak, de a gyorsítás kényszere erősödik azáltal, hogy várhatóan árnyomás fog helyeződni a piacra. Ez a mai napon még nem érzéklehető. A számunkra referenciaként szolgáló német malac és sertésárak nem változtak meg ezen a héten, de ez nem fog így maradni.
Összességében ismét csak a céltudatosságot, a stratégiai gondolkodást kell kiemelnem. A megannyi kihívás közepette előttünk is ez az egy út van. Újra kell gondolnunk agráriumunk szerkezetét, működését, céljait, fokozni az integrációk erősödését, a tudásközpontok kialakítását.
Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
Fotók: shutterstock.com
Agrárágazat Tudástár – Kína agrárstratégiája és globális hatásai
Kína agrárstratégiája a mennyiségi önellátás és a nemzetközi befolyásépítés kettősére épül. Célja, hogy gabonából és olajos magvakból önellátóvá váljon, ezért hatékonyságnövelő programokat és génmódosított növényeket alkalmaz. Kína globálisan is terjeszkedik: Brazíliával szoros agrárkereskedelmi kapcsolatot épített, a kínai tőke kikötőkbe és logisztikai infrastruktúrába fektet. A kínai–brazil együttműködés erősödése, valamint a Kína által az EU sertéshúsra kivetett vámok komoly piaci átrendeződést hozhatnak Európában.
