Az őszi vadmadár-vonulással a madárinfluenza (HPAI) kockázata ismét megemelkedik. Az országos főállatorvos ezért október 10-től megelőző korlátozásokat rendelt el a magas kockázatúnak minősített vármegyékben.
Mit kell tenni?
Az intézkedések nyomán a kereskedelmi célból tartott baromfit zártan kell tartani; a nem kereskedelmi (háztáji) állományoknál zárt helyen etetés-itatás kötelező. A lépés célja, hogy a háziállományok ne érintkezzenek a vírussal potenciálisan fertőző vadmadarakkal. A most alkalmazott gyakorlat illeszkedik a korábbi, hasonló őszi-téli intézkedésekhez.
A korlátozások a következő – jellemzően nagy baromfisűrűségű, korábban is érintett – vármegyékre vonatkoznak: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ezek a megyék korábbi határozatokban is rendre a „magas kockázatú” körbe tartoztak az őszi időszakban.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Kereskedelmi telepeken minden baromfit fedett, zárt épületben kell tartani. Háztáji állományoknál legalább az etetés és itatás történjen zárt térben, hogy a vadmadarak ne férjenek a takarmányhoz és vízhez. Biobiztonsági alapok: rágcsálóirtás, telepi belépési rend, váltóruha, lábfertőtlenítés, takarmány és alom lefedése, állatok-eszközök mozgatásának dokumentálása. Ezek a Nébih tematikus irányelveivel összhangban álló, régóta követett megelőzési elemek.
Speciális eljárások a víziszárnyas-ágazatban
A szezonban a hatósági eljárásrend – a járványkészenléti tervek és a 2024/25-ös tapasztalatok alapján – fokozott ellenőrzést ír elő a nagy kockázatú technológiákra (például tömésre kihelyezett víziszárnyasok), a korai víruskimutatás és a ki-/beszállítások engedélyezése miatt. A labor- és engedélyezési protokollok célja, hogy a vírushordozás minél előbb azonosítható legyen, és csak biztonságos állományok mozoghassanak.
Kártalanítás és zónázás – fontos változások
A közelmúltbeli módosítások lényege, hogy a termelőknek nyomatékosan érdeke a biobiztonsági minimumok betartása: a kártalanítási elvek és az újratelepítés szabályai ezt tükrözik, a hatóság pedig kockázatértékelés alapján akár a kötelező 10 km-es megfigyelési körzeten túl is elrendelhet szélesebb korlátozásokat kitörés esetén. Ezek a gyakorlatok összhangban vannak a Nébih januári–tavaszi tájékoztatóival és a szakmai szervezetek (BTT) ajánlásaival az újratelepítések feltételeiről.
Miért most?
Magyarország idén nyáron visszaszerezte a WOAH (Állategészségügyi Világszervezet) szerinti országos HPAI-mentes státuszt – ez a külpiacok szempontjából kulcskérdés. A mentesség megőrzéséhez az őszi szezonban kiemelt a gyors megelőzés, mert egy-egy kitörés ismét exportkorlátozásokat hozhat.
Mit tegyen a gazda ma? Három azonnali lépés
- Ellenőrizze, hogy a telep fizikailag zártan tartható-e (nyílászárók, hálózás, takarmány-/vízvédelem).
- Frissítse a beléptetési rendet és a takarítás-fertőtlenítési naplót; dokumentáljon mindent.
- Képezze a dolgozókat a szezonális kockázatokról (vadmadár-kontaktus kerülése, hullakezelés, állatmozgatási engedélyek). Ezek a pontok a Nébih ajánlott jó gyakorlatainak magja.
Lásd még ezt a minapi cikkünket a téma kapcsán:
Madárinfluenza: megy a milliárdos támogatás …
(forrás: Nébih)
Agrárágazat Tudástár – Madárinfluenza-megelőzés
A madárinfluenza (HPAI) az őszi vadmadár-vonulással ismét magas kockázatú időszakba lép. A főállatorvos október 10-től megelőző zártan tartási és biobiztonsági intézkedéseket rendelt el a leginkább érintett vármegyékben. A gazdák legfontosabb teendői: a telepek fizikai zártságának ellenőrzése, a fertőtlenítési és beléptetési rend frissítése, valamint a dolgozók oktatása a vadmadarakkal való kontaktus elkerülésére.
