Egy hiba, és nincs támogatás: a gazdálkodási napló buktatói

Az egységes támogatási rendszerben a gazdálkodási napló nem mellékes adminisztráció, hanem a támogatások „belépője”. A mezőgazdaságban már szinte minden üzemnél kötelező folyamatos vezetése, az éves feltöltése a Nébih felületére, és helyszíni ellenőrzéskor is kérhetik.

Ugyanakkor a benne vétett hibák – bár súlyos következménnyel járhatnak – nagy része nem bonyolult jogértelmezésből, hanem a terepi viszonyok és a MePAR-lehatárolások közti eltérésből, illetve az időpontok és területadatok pontatlanságából ered. Ezeket előzetes ellenőrzéssel és következetes naplózással meg lehet előzni – írja a MezőHír.

A vízvédelmi sávoknál mindig a MePAR számít mérvadónak, még akkor is, ha a helyszínen évek óta nem látszik felszíni víz. Ha a tábla ilyen sávra fed, a rendszer jelzi; a sáv területét szerkesztéssel le kell választani, mert ott nem megengedett a növényvédelem és a tápanyag-kijuttatás, csávázott vetőmag sem használható. Hasonló a logika az állandó víztestek 50 méteres védőtávolságánál: a Fedvénytár „Folyóvíz/Állóvíz” rétegeit bekapcsolva látszik, mely táblák érintettek — az ott használt növényvédő és tápanyag-termékek engedélyokiratában rögzített védőtávolságokat be kell tartani, és ennek megfelelően kell rögzíteni a naplóban.

A HMKÁ 2 (vizes élőhely, tőzegláp) fedvények külön figyelmet igényelnek: az ilyen részeken nincs mélyművelés, nincs vízlevezetés, és szántani sem szabad. A „HMKÁ 2” bezárt fedvény levágásával kapható meg az a hektárérték, ahol még végezhető mélyművelés, de a szerkesztés után is ellenőrizni kell, nem vágtunk-e le más, tiltott fedvényt. A lejtés korlátozásai is kötelezettségeket hoznak: 12%-os lejtőn a kockázatos kultúráknál direktvetés vagy szintvonalas művelés szükséges, és a kijuttatott műtrágyát 24 órán belül be kell dolgozni (fejtrágya kivétel). 17%-os lejtésnél a tápanyag-utánpótlás tiltott; a területfoltok mérését a kérelem felületén érdemes elvégezni, és a tiltott részt a naplóban le kell vonni a kijuttatás hektáradatából.

Az időpontok egyezősége kulcskérdés: ami agrotechnikai műveletként felkerül az egységes kérelembe, ugyanazzal a dátummal szerepeljen a gazdálkodási naplóban is, különben támogatáscsúszás lehet a vége. Az engedélyokiratok betű szerinti követése szintén kötelező: ha „azonnali bedolgozás” szerepel, akkor a kijuttatás napjára talajmunka is legyen rögzítve. A permetezéseknél a kultúra, a fenológia, az időintervallum és a permetlé-mennyiség legyen az engedélyokirat szerint dokumentálva — ez gyakori bírságforrás.

A csávázószerek nem „láthatatlan” tételek: növényvédő szerként kell őket naplózni, hatóanyaggal együtt. Import vetőmag esetén előfordul, hogy a címkén olyan készítmény szerepel, amely Magyarországon nem engedélyezett — elvileg nem használható. Ahol nincs konkrét készítménynév, hatóanyag-egyezés alapján kell legális megfelelőt választani és úgy rögzíteni. A támogatási vállalások (AÖP, AKG) tiltólistáit a vetőmag-vásárlás előtt kell ellenőrizni.

A tápanyag-gazdálkodási terv minden egységes kérelmet benyújtónál alapkövetelmény, nem csak nitrátérzékeny területen vagy AKG-ban. A terv növényre szól, nem naptári évre: az őszi kultúrák előző évi kijuttatásai is beleszámítanak. A kijuttatott hatóanyag a terv maximumát nem lépheti túl; szervestrágyánál a 170 kg/ha N a plafon, és a hasznosuló nitrogén 40%-kal számolandó. A különbség műtrágyával pótolható, de csak a tervig. Végül: az AKG táblaméret-korlátozás nem visszamenőleges. A vállalás előtti vetés nem jogsértés, a következő vetésnél viszont már tartani kell az 5 hektáros limitet — ezt a vetésforgó és a másodvetések naplózásával lehet biztosan kézben tartani.

A lényeg egyszerű: a gondos előellenőrzés (fedvények, lehatárolások, lejtés), a műveleti és engedélyokirati fegyelem, valamint az egyező időpont- és területadatok jelentik a támogatások biztonságát. Aki ezeket rendszerszerűen vezeti, az ellenőrzésen is magabiztosan áll.