Fehérjeháború: még kell hús, van jövő a takarmányágazatban

A 2010-es évek „alternatív fehérje-forradalma” sokakat megriasztott a mezőgazdaságban azzal, hogy jön a lencse- és csicseriborsó-boom, a húsipar és a takarmányágazat pedig lejtőre kerül. A 2020-as évek közepére viszont tisztábban látszik: világszinten nem kiszorítás, hanem párhuzamos bővülés zajlik.

Fogyasztói trend: több fehérjét kér a világ

A növényi fehérjék piaca dinamikusan nő, de nem olyan tempóban, hogy érdemben visszafogja az állati eredetű fehérjék iránti igényt; a húsfogyasztás globálisan tovább emelkedik, különösen a fejlődő régiókban. Ezt támasztják alá a nagy fogyasztói trendfelmérések és az agrárpiaci kilátások is.

Nagy, több országra kiterjedő felmérések szerint a vásárlók egyre tudatosabban keresik a magas fehérjetartalmú termékeket, és növelik a teljes fehérjebevitelt – miközben a „fehérje” mint egészségi üzenet mainstreammé vált. Nagy cégek globális riportjai és amerikai egészségügyi/kutatási anyagok egyaránt ezt a mintát írják le: a fehérje nem trendkaja, hanem tartós fogyasztói elvárás lett.

Vagy helyett és: hús is, növény is kell

A növényi fehérjék (például a növényi italok, texturált fehérjék) piaca bővül és érdemi méretet ért el, de arányában még kicsi a húsfehérjéhez képest. Több iparági elemzés arra számít, hogy a növényi fehérjék 2030 körül is növekedési pályán maradnak, miközben az OECD-FAO várakozásai szerint a húsfogyasztás globálisan bővül, és ebben a baromfi vezeti a volumennövekedést (olcsóbb, jobb takarmányhasznosítás). Az OECD-FAO középtávú előrejelzése ezt a szerkezetet rögzíti: a következő évek húspiacát a baromfi húzza, míg a fejlett országokban a növekedés mérsékeltebb, a fejlődőkben erősebb.

Mi fenyegeti valójában a takarmányszektort?

Az elmúlt évek visszaeséseit sokkal inkább állategészségügyi válságok okozták, mintsem a növényi fehérjék térnyerése: az afrikai sertéspestis (ASF) és a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) sok országban állomány-leépítést kényszerített ki. A WOAH adatai szerint a HPAI 2023–24-ben rekordszintű vad- és háziszárnyas-eseteket hozott Európában és Amerikában; több millió állat kényszervágása ütötte meg a termelést – és ezzel a takarmánykeresletet.

Stagnálásból visszapattanás

A világ összesített takarmánygyártása 2023-ban kb. 1,3 milliárd tonna volt és lényegében stagnált, majd 2024-ben 1,4 milliárd tonnára pattant vissza (≈+1,2%). A kilátás: a húsfehérje-igény növekedése (különösen Ázsiában) a következő években újra felhajtóerőt ad a takarmánykeverék-piacnak. Több piackutatás 4–5% körüli középtávú CAGR-t jelez a kompund feed szegmensben; a húzóerő továbbra is a baromfi és az akvakultúra.

Régiós különbségek – miért nem egyenletes a kép?

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a telítettség, ársokkok és szabályozási nyomás fékezi a húsfogyasztást, míg Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a jövedelmek emelkedése és a városiasodás tovább húzza a keresletet. A növényi fehérjék ezzel párhuzamosan élelmiszer-innovációs terep maradnak – új textúrák, „clean label”, jobb íz-/ár-arány –, de a mainstream piacon nem váltják ki a húst, inkább kiegészítik azt.

Mit üzen ez a magyar (és európai) takarmány- és húsiparnak?

Az első fontos tényező a kettős alkalmazkodás. A növényi fehérjékhez kapcsolódó alapanyag-igény (szójahelyettesítés, borsó, csicseri, napraforgódara) nő, de a baromfi- és sertésszektor továbbra is volumen-motor marad. A másik, sajnos idén saját bőrünkön tapasztalt szempont: a járványkockázat-menedzsment. A biobiztonság, monitoring, vész-táplálási és logisztikai tervek – ezek ma nagyobb profitfaktorok, mint a „fehérje-divat” iránya. Végül muszáj szem előtt tartani, hogy a növekedés fókusza ma Ázsia, a kereskedelem döntően az ázsiai piacokon realizálódik (különösen baromfi és akvakultúra), ami az export- és alapanyag-stratégiákban is súlypont-váltást kér.

Agrárágazat Tudástár

Fehérjeháború – a növényi és állati eredetű fehérjék párhuzamos globális bővülése, amelyben a húsfogyasztás tovább nő, főként a fejlődő régiókban. A takarmányágazatot nem a növényi fehérjék térnyerése, hanem az állategészségügyi válságok (ASF, HPAI) fékezték, miközben a baromfi és az akvakultúra marad a fő keresletmotor. A takarmánypiac kilátása továbbra is stabil, középtávon növekedő pályán.