Rekordközeli öntözés, lezárult az Aszályvédelmi Akcióterv

Az Aszályvédelmi Akcióterv (AVAT) minden eleme megvalósult, a programra biztosított 4,7 milliárdos keretet az érintett vízügyi igazgatóságok maradéktalanul felhasználták. Az utóbbi évtizedekhez mérten nőtt a vízellátott terület, hatékonyabb az aszályvédelem, de még így is elmaradunk 60-70-es évektől a mezőgazdasági öntözésben.

Nagy növekedés a vízutánpótlásban

Az AVAT-ban elkülönített forrás vízmegtartásra és célzott beavatkozásokra ment, így október 31-éig lezajlottak a legfontosabb munkák: vízpótlást bővítő vízépítési beruházások, mederrendezések és egyéb beavatkozások, összesen 3,17 milliárd forint értékben. Emellett a holtágak feltöltése a maximális tározókapacitás eléréséig további mintegy 1,52 milliárd forintból valósult meg – jelentette be Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a kunszentmártoni Gazdafórumon. A program révén a medrekben megtartott víz mennyisége meghaladta a 203 millió köbmétert, a holtágakban és tározókban bő 156 millió köbmétert sikerült visszatartani. A táji elárasztásokkal közel 1,5 millió köbméter vizet tartottak a területen, a duzzasztók bögéiben pedig 690 millió köbméter vizet tároznak. A vízrendszer-fejlesztés keretében 848 kilométernyi többlet csatornaszakaszt vontak be vízpótlásba. A fejlesztések hatásterülete bő 114 ezer hektárra bővült.

Mérsékelhető az aszály okozta kár

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a 2025-ös szárazság jóval kisebb kárt okozzon, mint a 2022-es történelmi aszály. Idén 556 ezer hektárra érkezett aszálykár-bejelentés, főként napraforgó, kukorica és szója esetében. Az állami aszályvédelmi és vízmegtartási intézkedések, a „Vizet a tájba!” program, a talajforgatást mérséklő művelési módok és az öntözésfejlesztés együttesen több mint 1 milliárd köbméter víz visszatartását tették lehetővé a medrekben, holtágakban, tározókban és duzzasztókban. A szárazság következményeit mérséklő beavatkozások összértéke meghaladta a 20 milliárd forintot, ebből 4,7 milliárd jutott azonnali aszályvédelmi munkákra, az állam pedig több mint 10 milliárd forint vízszolgáltatási költséget vállalt át a gazdáktól.

Még mindig van hová növekedni a mezőgazdasági öntözésben

A vízgazdálkodási fejlesztések közvetlen hatása az öntözésben is látszik. Az államtitkár szerint 2025-ben az öntözött terület az elmúlt évekhez képest mintegy 10 százalékkal nőtt. A rendkívüli öntözési igények kielégítésére kiadott engedélyek több mint 10 ezer hektárt fedtek le. Az előzetes adatok alapján az öntözéses gazdálkodás rekordközeli szintre jutott: az öntözött terület elérheti, sőt meg is haladhatja a 150 ezer hektárt.

Ez az utóbbi évtizedekhez képest nagy előrelépés, de még mindig elmarad a múlt század 60–70-es éveinek öntözési kapacitásától, amikor 369–450 ezer hektárra volt kiépítve az öntözés. A jelenlegi fejlesztési irány mégis jelzi, hogy a vízmegtartás, az aszályvédelem és az öntözés fokozatosan újra stratégiai pillérré válik a magyar mezőgazdaságban.

Agrárágazat Tudástár: Rekordközeli öntözés – Az Aszályvédelmi Akcióterv befejezésével több mint 1 milliárd m³ vizet sikerült visszatartani medrekben, tározókban és holtágakban, a vízpótlási hálózat pedig 114 ezer hektárra bővült. 2025-ben az öntözött terület 150 ezer hektár közelébe nőtt, ami jelentős előrelépés, bár még mindig elmarad a 60–70-es évek 369–450 ezer hektáros kapacitásától. A vízmegtartás és öntözés ismét stratégiai elemévé válik a hazai gazdálkodásnak.