A kevésnek is csak a fele, drámai mélyponton az almaágazat

A nagyon alacsony tavalyi termésnek is csak a fele termett meg idén az almaültetvényeken. Ez messze elmarad a 10–15 évvel ezelőtti, akár 500–700 ezer tonna feletti átlagoktól. A katasztrófa ugyanakkor pozitívan is hathat: a krízis rámutat, hogy a profi, korszerű ültetvényeknek van j9övője és jövedelemtermelő képessége a mezőgazdaságban.

Hektáronként megfeleződött a termés

A 2025-ös hozamok drámai gyengülést mutatnak: az alma termésátlaga 8,2 tonna/hektár lett, ami 45%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. Körtéből 6,8 tonna termett hektáronként – ez ugyan kisebb mértékű, 8,7%-os csökkenés, de tovább erősíti azt a trendet, hogy a magyar gyümölcstermesztés egészét súlyos terhelés alatt tartja az időjárási szélsőség és az ültetvények állapota.

A 160 ezer tonnás idei almahozamhoz hasonló 25 éve nem fordult elő. A hazai statisztikák szerint a kapaszkodóként sokáig idézett „rossz év” 2011 volt a maga 293 ezer tonnájával – ehhez képest a mostani mennyiség minden korábbi negatív rekordot alulmúl.

Miért zuhant ekkorát a termés?

A tavalyi, 2024-es év már előrevetítette a bajt. A kora tavaszi virágzáskor fellépő pollenizációs problémák mellett az áprilisi fagyok, a szélsőségesen meleg, száraz nyár is ártott. Ugyancsak kedvezőtlen volt a kényszerérés és a terméselrúgás és a gyenge színanyag-képződés – írta a MezőHír. A növényvédelmi kihívások is rekordot döntöttek. A varasodás május hűvös, csapadékos napjaiban tömeges fertőzést okozott. A lisztharmat júniusra tetőzött, a tűzelhalás szinte teljes vegetációs időszakban jelen volt, az almamoly és az almailonca korábbi és követhetetlen rajzása extra védekezést igényelt. Egyedül a levéltetvek jártak rosszul a hirtelen felmelegedéssel – fertőzési káruk kisebb volt az átlagosnál.

Az öreg ültetvények csapdája

A szakmai elemzések szerint különösen az ipari alma mennyisége zuhant be. Ennek több oka is van. Egyrészt az ország almaültetvényeinek nagy része elöregedett és korszerűtlen. Emellett a fák gyenge kondícióban vágtak neki a szezonnak a tavalyi megterhelő időszak miatt, a hiányzó öntözési és jégvédelmi rendszerek tovább rontották a visszapattanás esélyét.

Árrobbanás: aki túlélte, jól keresett

Érthető módon a szélsőséges terméskiesés a hazai keresleti piacon árnövekedést váltott ki. Azok a termelők, akik modern technológiával képesek voltak mérsékelni a termésveszteséget, a tavalyinál is magasabb jövedelmezőséget értek el. Ez újra megmutatta: a magyar almaágazat hosszú távú fennmaradásának kulcsa a technológiai fejlesztés és az intenzív ültetvények arányának növelése.

25 év mélyrepülése

Míg a 2000-es évek elején még 700 ezer tonna felett termett alma Magyarországon, az elmúlt évtizedekben ez a mennyiség folyamatosan olvadt.
A trend csúcspontjai és mélypontjai: a rekord 780 ezer tonna volt 2014-ben, a negatív rekord 293 ezer tonna volt 2011-ben. Az idei 160 ezer tonnás termés soha nem látott mélypont. Ez már nem egyszeri időjárási anomália, hanem rendszerszintű ágazati válság jele.