Nagyon eltérő értékelést ad a magyar mezőgazdaság állapotáról, kilátásairól az agrárminiszter, illetve a MOSZ elnöke. A KSH szerint a III. negyedévben az agrárszektor jelentősen visszafogta a gazdasági növekedést.
Nagy István: európai élmezőnybe jut a hazai agrárium
Nagy István agrárminiszter a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián arról beszélt, hogy a kormány 2030-ra európai élmezőnyt céloz a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban: a termelékenység másfélszeresére, a hozzáadott érték kétszeresére nőne, az export pedig 10 milliárd euróról 16 milliárdra emelkedne. Azt mondta, 2025-ben egységes kérelemben 546 milliárd forint jutott el az ágazatba (163 milliárddal több, mint egy éve), és több mint 500 milliárd forintnyi beruházási támogatásról született döntés. Emellett kedvező hiteleszközökkel is segítenék a szereplőket (forgóeszközhitel, kamattámogatás, moratórium, garanciarendszer).
Kiemelte, hogy az EU-s forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozást 80%-ra állították, amivel szerinte megháromszorozódott a beruházásokra fordítható keret, összesen több mint 3000 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséggel. Visszatekintve az elmúlt 15 évre géppark- és technológiai megújulást, precíziós gazdálkodás erősödését, új ültetvényeket és korszerű kertészeti létesítményeket említett. Állítása szerint 2010 óta a kibocsátás és a területi termelékenység uniós összevetésben is gyorsan nőtt, az állattenyésztés aránya rekordközeli lett, és az exportban a feldolgozott termékek aránya 62%-ról 74,2%-ra emelkedett.
Koncz Máté: sok a teher, szűkek a lehetőségek
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint soha nem látott mélyponton van az ágazat, ami több éve egymásra rakódó veszteségek következménye. A fő gond a szántóföldi növénytermesztés időjárási kitettségének látványos erősödése: a hőségnapok száma nő, a hőhullámok intenzívebbek, a csapadék mennyisége és főleg az eloszlása kedvezőtlenebb és kiszámíthatatlanabb. Ez a termésingadozást és sok esetben terméscsökkenést hoz, amit a technológia és a nemesítés csak lassan tud követni, mert a fajtaelőállítás eleve hosszú folyamat, miközben a változások tempója gyors. A másik nagy problémapont a piac: az exportfüggő növénytermesztés jelentős mértékben még mindig több alapanyag-kibocsátó a piacokon, így a szeszélyes kereskedelmi viszonyok mellett beszűkültek a lehetőségek, a termelői árak alacsonyak. A MOSZ szerint mindezek, illetve az állami elvonások a bér- és inputanyagdrágulás miatt kevés a beruházás, pedig szükség volna több vízpótlási/öntözési, tápanyag- és növényvédelmi fejlesztésre, a versenyhátrányunk enyhítésére.
Közben megjött a KSH legfrissebb, második becslése az idei év III. negyedévének gazdasági teljesítményéről. A gazdaság GDP éves alapon 0,6%-kal nőtt, s ebben a mezőgazdaság fékező tényező volt: az ágazat hozzáadott értéke 6,2%-kal elmaradt a tavalyitól, és 0,2 százalékponttal rontotta az össznövekedést.
Az utóbbi években egyébként nagy volatilitást produkált a GDP-arányos növekedésben a mezőgazdaság. 2023-ban azt írtuk: Esőisten és az agrárium menti meg a magyar GDP-t, ugyanakkor tavaly ilyenkor szintén A gyenge mezőgazdasági teljesítmény húzta le a GDP-t.
Agrárágazat Tudástár: 2030-as agrárjövőkép – optimizmus és válságtünetek – A kormány szerint 2030-ra az élmezőnybe kerülhet a magyar agrárium: nőhet a termelékenység, erősödhet a feldolgozás és az export. A MOSZ viszont történelmi mélypontról beszél: az időjárási szélsőségek, az alacsony árak és a beruházáshiány miatt szűkül a mozgástér. A KSH adatai alapján 2025 III. negyedévében az ágazat 6,2%-kal esett vissza, fékezve a GDP-t – vagyis a jövőkép erősen bizonytalan.
