Megmenti a toxinos kukoricát ez a takarmányötlet a MATE-tól

Az aszályos nyarak miatt az utóbbi években egyre nagyobb gond a mezőgazdaságban a mikotioxin-fertőzöttség. A MATE kutatói „új kijáratot” találtak annak érdekében, hogy az Aspergillus-fajokkal szennyezett tételek se menjenek veszendőbe.

Egyre nagyobb gond

A MATE kutatói szerint a kukoricatermesztésben egyre kevésbé lehet csak mennyiségi kérdésként tekinteni a termésre. A klímaváltozás mellett intenzívebben terjedő gombakórokozók – köztük Aspergillus fajok – miatt a minőségi kockázatok is látványosan erősödnek. Azt jelezték, hogy ahol a növényvédelmi védekezés nem elég okszerű vagy nem időzített. Ott a gabonákban megengedett határértékeket jelentősen meghaladó aflatoxin B1-szint is előfordulhat. Ez az egyik legnagyobb gond, mert az aflatoxin B1 az ismert legerősebb természetes karcinogének közé tartozik, és az emberre, illetve a haszonállatokra is kockázatot jelent. Emiatt a szennyezett tételek a klasszikus felhasználási útvonalakon – élelmiszerként és takarmányként – jellemzően kiesnek, és gyakorlatilag hulladékká válnak.

A kutatócsoport azt mondta, az igazi kihívás ezért nem pusztán egy „detoxikálási trükk” kitalálása volt, hanem egy olyan, üzemszerűen is értelmezhető hasznosítási út megteremtése, amely illeszkedik a körforgásos gazdálkodás logikájába. Vagyis a problémás alapanyagot nem „eltüntetni”, hanem ellenőrzött módon visszafordítani a termelésbe. A kiindulópontjuk az volt, hogy bár a toxinnal szennyezett kukorica a hagyományos állatfajok takarmányozásában nem járható út. Egyes takarmánycélra is hasznosítható rovarfajok viszont jóval ellenállóbbak lehetnek a mikotoxinokkal szemben.

A takarmányozásban így alkalmazható

A megoldásuk középpontjába a lisztbogár (Tenebrio molitor) lárváját állították. Azt ismertették, hogy aflatoxin B1-gyel szennyezett kukoricán nevelték a lárvákat, majd a biomasszából rovarlisztet készítettek. Ezt a rovarlisztet ezután pontyivadékok takarmányozásában tesztelték. Vagyis a „toxinos tétel” egy köztes biológiai lépcsőn keresztül halivadék-tápanyagláncba került vissza. A kutatók szerint az analitikai vizsgálatok kulcseredménye az volt, hogy a szennyezett kukoricán nevelt rovarok aflatoxin B1-tartalma a vonatkozó határérték alatt maradt. Közben a rovarliszt magas zsír- és fehérjetartalma miatt takarmány-alapanyagként kifejezetten jól használhatónak bizonyult.

A csoport arról is beszámolt, hogy a pontyivadékok etetési vizsgálatában nem láttak érdemi különbséget sem az elhullásban, sem a halak méretében az egyes csoportok között, függetlenül attól, hogy a rovarliszt „tiszta” vagy mikotoxinnal szennyezett kukoricán nevelt lárvákból készült. Úgy értékelték, ez azért fontos, mert a megoldás nemcsak papíron tűnik működőképesnek, hanem a takarmányozási oldalról is stabil képet ad. A rovarfehérje nem „bünteti” a teljesítményt a vizsgált paraméterekben.

A kutatók kiemelték, hogy a körforgásosságot nem csak jelszóként kezelték, ezért nem álltak meg a rovarlisztnél. Elemezték a rovarok után visszamaradó frass (rovarürülék és maradék szubsztrát keveréke) aflatoxin-tartalmát és toxicitását is, mert egy valódi körforgásos rendszerben ennek a mellékáramnak is sorsa van: vagy kockázatot jelent, vagy újrahasznosítható erőforrás. Ezzel a lépéssel azt üzenték, hogy a technológia értékelését a teljes anyagáramra kiterjesztették, nem csak az „eladható” végtermékre.

Nemcsak veszteségcsökkentés, új értéklánc!

Az innováció jelentőségét a MATE oldala szerint az adja, hogy egy aktuális, a hazai kukoricatermesztést is érintő minőségi válságtünetre ad olyan választ, amely egyszerre csökkentheti a veszteséget és új értékláncot nyithat. A megközelítés logikája az, hogy a mikotoxinos tétel nem szükségszerűen „zsákutca”, hanem – megfelelő ellenőrzés és analitika mellett – biokonverzión keresztül visszaforgatható egy másik ágazatba. A részletes kísérleti eredményeket a kutatók az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban közölt tanulmányban publikálták.

Kohout Zoltán (forrás: MATE)

Agrárágazat Tudástár: Mikotoxinos kukorica biokonverziója rovarfehérjén keresztül – A MATE kutatói igazolták, hogy aflatoxinnal szennyezett kukorica ellenőrzött biokonverzióval mégsem vész el: lisztbogár-lárvákon keresztül rovarlisztté alakítható, amelyben az aflatoxin B1 a határérték alatt marad. A rovarliszt pontyivadékok takarmányozásában problémamentesen használható, miközben a frass mellékáram toxicitását is vizsgálták. A módszer egyszerre csökkenti a veszteséget és új értékláncot teremt.