Kevesebből többet: az árak mentették meg idén az agráriumot

A tavalyi, súlyos visszaesés után idén a magyar mezőgazdaság teljesítménye ismét növekedési pályára állt. Ez a növekedés azonban nem egyértelműen derűs: általánosságban kevesebbet termelt a hazai agrárium, de a magas árak révén még nőtt a teljesítmény.

A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZr) első előrejelzése szerint a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 6,2 százalékkal haladta meg az előző év szintjét. Ezzel nemcsak korrigálta a tavalyi 5,4 százalékos csökkenést, hanem elérte, sőt meghaladta a 2023-as kibocsátási szintet is. A teljes bruttó kibocsátás értéke 2025-ben meghaladta a 4400 milliárd forintot. A növekedés hátterében ugyanakkor nem a termelési volumen általános bővülése állt, hanem elsősorban az árak emelkedése, illetve az állattenyésztési ágazat részleges erősödése. A termelési költségek is nőttek, de mérsékeltebb ütemben, ami összességében kedvezően hatott a jövedelmezőségre – összegzi az AKI friss jelentése.

Szántóföld, kertészet: sokkal kevesebb termény, magasabb árak

A növényi termékek kibocsátásának volumene 8,7 százalékkal csökkent 2025-ben, ami jól tükrözi az évet jellemző szélsőséges időjárási körülményeket. A hosszan tartó száraz periódusok és az egyenetlen csapadékeloszlás több térségben okozott jelentős terméskiesést, különösen a vízigényes kultúrákban.

A gabonafélék kibocsátása összességében 6,3 százalékkal esett vissza, ezen belül a kukorica terméscsökkenése volt a legmeghatározóbb: a betakarított mennyiség 29 százalékkal maradt el a 2024. évi szinttől. A búza ezzel szemben kifejezetten jó évet zárt: az előzetes adatok szerint 5,8 millió tonna termett, ami közel 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és hektáronként 5,5 tonnás hozamot jelentett. Az árpa termése 9, a rozsé 1,6 százalékkal nőtt, míg a zab esetében gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható.

Az olajos növényeknél kedvezőtlenebb kép rajzolódott ki: a napraforgó termésmennyisége 6,2 százalékkal, a repcéé 7,3 százalékkal csökkent. A kertészeti ágazatot súlyosabban érintették a klimatikus szélsőségek: a gyümölcstermés (szőlővel együtt) 32,4 százalékkal esett vissza, ezen belül az alma termése közel felére csökkent, az őszibarack esetében pedig 68 százalékos visszaesést jeleztek az előzetes adatok.

Mindezt azonban részben ellensúlyozta az árrobbanás: a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 14 százalékkal emelkedett, így a növényi ágazat kibocsátásának értéke folyó áron összességében 4,1 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a fizikai termelés visszaesett.

Állattenyésztés: mérsékelt volumenbővülés, erős árhatás

Az állattenyésztés és az állati termékek termelése 2025-ben stabilabb képet mutatott. Az ágazat volumene összességében 2,5 százalékkal bővült, miközben az árak is emelkedtek. Az élő állatok és állati termékek termelői árszínvonala 7,6 százalékkal nőtt, ami jelentősen javította az ágazat bevételi pozícióját.

A részletek ugyanakkor itt is vegyesek. A szarvasmarha kibocsátásának volumene 3,5 százalékkal csökkent, miközben a termelői ár 22 százalékkal emelkedett. A sertéságazatban ezzel szemben 10 százalékos volumennövekedés történt, ugyanakkor az árak 8 százalékkal estek vissza. A baromfiágazat mérsékelt csökkenést mutatott volumenben (–0,6 százalék), miközben az árak 6 százalékkal emelkedtek. A tejtermelés volumene 3,4 százalékkal nőtt, a tej és a tojás termelői ára pedig egyaránt 20 százalékkal haladta meg az előző évit.

Összességében az állattenyésztési ágazat kibocsátásának értéke bő 10 százalékkal emelkedett, ami jóval meghaladta a növénytermesztés értéknövekedését.

Hatékonyság és termelékenység: kevesebb input, több érték

A mezőgazdaság folyó termelőfelhasználása 2025-ben 2741 milliárd forintot tett ki. (A termelőfelhasználás nagyon fontos hatékonysági mutató. Azt tükrözi, mennyi pénzt kellett elkölteni ahhoz, hogy a termelés célját képező érték létrejöjjön. Például 1 forint érték előállításához minél kevesebbet használunk fel, annál jobb a hatékonyság.) A ráfordítások árai 4,2 százalékkal, összértékük 3,6 százalékkal emelkedett, ami elmaradt a kibocsátási árak növekedési ütemétől. Ennek eredményeként javult a hatékonyság: 100 forint kibocsátás előállításához 62 forintnyi inputra volt szükség, ami 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A költségszerkezeten belül az állategészségügyi kiadások emelkedtek a legnagyobb mértékben (+12,8 százalék). Nőtt az épület- és gépfenntartás költsége is. Ugyanakkor csökkentek a vetőmagköltségek (–10,3%) és az energiaköltségek (–6,7%), ami több gazdaságban mérsékelte a nyomást az inputoldalon.

Jövedelmezőség: erős felpattanás egy nehéz év után

A bruttó hozzáadott érték folyó áron csaknem 11 százalékkal nőtt, miközben volumenben csökkent, ami egyértelműen az árhatás dominanciáját jelzi. A termelési tényezők jövedelme 11,3 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 21 százalékkal haladta meg a 2024. évi szintet.

A munkaerő-ráfordítás összességében 1,7 százalékkal mérséklődött, miközben az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó reáljövedelem 6,4 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy 2025-ben kevesebb munkaerővel sikerült nagyobb jövedelmet előállítani, ami javuló termelékenységet jelez.

Javuló év volt

2025 a magyar mezőgazdaságban nem kiegyensúlyozott, de összességében javuló év volt. A szántóföldi és kertészeti ágazatot súlyosan érintette az időjárás, a volumenek sok helyen visszaestek, ugyanakkor az árak emelkedése és az állattenyésztés stabilabb teljesítménye összességében növekedést és jelentős jövedelmezőségi javulást hozott. A számok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság 2025-ben inkább árvezérelt, mint volumenvezérelt módon teljesített jól.

Agrárágazat Tudástár: Árvezérelt agrárteljesítmény – Az árvezérelt agrárteljesítmény olyan gazdasági helyzetet ír le, amikor a mezőgazdaság kibocsátásának értéke nem a termelési volumen növekedése, hanem az emelkedő termelői árak miatt javul, ami a hozamkiesések, klimatikus kockázatok és mérsékeltebb inputfelhasználás mellett is képes növelni a jövedelmezőséget, ugyanakkor erősen kitetté teszi az ágazatot a piaci ármozgásoknak és a költség–ár arány alakulásának.