Tavaszi magágykészítés takarónövény után

Az évtized hóesése és jócskán mínusz hőmérsékletekkel megtűzdelt január után nagyon kíváncsian várjuk a tavaszt. Mennyi csapadék került a földekre, mennyi a visszapótlás? Az alacsony hőmérsékletek remélhetőleg ritkítják a nemkívánatos rovarállományt is, és a talajművelésben is segítenek!

Miért nehezebb a tavaszi magágy takarónövény után?

A tavaszi magágykészítés, ahol még lesz tavaszi vetés, kapásnövény, egyre többet változik. A hagyományos intenzív talajművelést, látjuk, hogy el kell hagyni, takarónövényt kell termeszteni, amivel vizet facsarunk ki a levegőből, így a tavaszi magágykészítés nehezebb lesz.

A takarónövények termesztése is sok tapasztalatot igényel, ugyanis nem mindegy, hogy milyen növénykombinációt vetünk, milyen talajon gazdálkodunk. Azonban a legfontosabb a legtöbb közül, hogy mikor termináljuk a takarónövényt, hogy minél több nedvesség maradjon a talajban utána. Nagyon sok helyen, egyre tökéletesebben termesztik a takarónövényeket, egyre több információ és tudás halmozódik fel. Ezek közül is az előny, hogy az őszi vetésidőt úgy válasszuk ki, hogy biztonságosan kikeljen, de ne hozzon magot (itt érdekes a keverék összetétele!). Sokszor tévesen úgy is gondoljuk, hogy a takarónövény, talajt lazít.

Inkább a talajt lazábban tartják, ugyanis amikor olyan tömörödések vannak a talajban, amelyek gátolják a gyökerek könnyű fejlődését, abban a takarónövények gyökerei is lassan, nehezen fognak fejlődni, behatolni, így maximum egy fél év alatt nem fogják tudni fellazítani a talajt. Ide vas, lazító kell!

Nagy szár, több szerves anyag: előny, de művelési kihívás

A tavaszi magágykészítés olyan szempontból lesz nehezebb, másabb, hogy sokszor igen nagy és hosszú szármaradvánnyal találkozunk, ami kellett ahhoz, hogy a növények minél több vizet kicsapoljanak a levegőből, ezenfelül a talajban lévő tápanyagok kimosódását meggátolják, és különböző szervetlen anyagokat szervessé alakítsanak, valamint szenet kössenek meg s növeljék a talaj humusztartalmát. Kora tavasszal a növények nagyon hamar beindulnak, és a betárolt vizet nagyon hamar ki is vehetik a talajból ezért különböző terminálási időszakok kezdenek beállni. A szárazabb régiókban már késő ősszel, tél előtt érdemes lehet terminálni, mikor a vegyszeres kezelés még hat, így lesz még felület, amin a pára ki tud csapódni. Később, a téli fagyon is lehet mechanikus terminálást végezni, egy késhengerrel, ekkor a vízzel tele és megfagyott növények törnek, és a fagyott felszínen minimális taposási kárt, tömörítést okoz a traktor is.

A maradó takarónövény hatása: lassabb melegedés, több nedvesség

Ezek után a felszínen még jócskán marad takarónövény, aminek eredményeként tavasszal a talaj lassabban melegszik fel, tovább tartja a nedvességet, így később lehet csak rajta dolgozni. A tavaszi nedves talajoknál nagyon fontos, hogy a művelési mélységet nehogy elkenjük, és egy záró réteget húzzunk bele, mert ezen a víz és a gyökerek nehezen fognak áthatolni. Természetesen mindig a helyi adottságokhoz igazodva végezzük a különböző műveleteket.

Azonban az egy ökölszabály, hogy az első menetben a keskeny kapákat használjuk, amelyekkel keverünk, és felszínt egyengetünk, valamint lazítunk, levegő kerül a talaj felső rétegeibe, magokat stimulálunk, amelyek kicsíráznak. Ekkor lehet akár a tápanyagot is bedolgozni a talajba. A második menet közel a vetéshez történik, már lúdtalp kapával, teljes átfedéssel, így kivágja az összes oda nem illő növényt, és enyhe vetőmagágytalpat készít. Ide jön fel a nedvesség, erre kerül a mag.

Ezzel a menettel a föld felső részében újra stimulálhattunk gyommagokat, amelyek attól függően, hogy mennyi idővel a kultúrnövény vetése előtt történt a művelet, korábban vagy későbben kelnek, és akár a vetés után néhány nappal, még a főnövény kelése előtt, egy gyomfésű sekély (1–2 cm) használatával teljesen gyommentesíteni tudjuk az állományt.

Mi történik akkor, ha a takarónövényt állva hagytuk? Ebben az esetben meg kell különböztetni, hogy lesz-e később talajmunka vagy sem (pl. sorközművelés). Ha nincs később talajművelés, akkor közvetlenül bele tudunk vetni, azonban, ha az állományban talajt szeretnénk művelni, akkor a vetés előtt be kell dolgozni a takarónövényt. Ezt a Horschnál a Joker és késhenger kombinációval lehet megoldani dugulásmentesen a legsekélyebben.

Eszközkombinációk: Joker + késhenger, és a Partner szerepe

A Joker késhenger változata a tarlóhántásnál is (pl. napraforgó után), amikor az erős szárakat darabolni kell és némi talajművelést is el szeretnénk érni kitűnő megoldás. A traktoron egy Partner osztott tartállyal, akár kétféle műtrágyát is ki tud adagolni, amit a tárcsával egyből be is dolgozunk.

Így az őszi kalászosok elé már meg is történt a tápanyag-kijuttatás, de ugyanezt a műveletet el is tudjuk végezni a tavaszi takarónövény bedolgozásánál is! Mindig törekedjünk arra, hogy a felesleges taposásokat elkerüljük! A Partner tartály, ha kiszámoljuk, akkor az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás lehet egy gazdaság életében.

A fagyot használjuk ki: kevesebb taposás, kevesebb kár

Tavaszhoz közeledve, azokat a munkálatokat, amit el lehet végezni a fagyon, érdemes akkor csinálni, mert a lefagyott felszínen a traktor minimális taposási kárt hagy maga után! A téli nyugalomban, tavaszra készülődve jó lenne, ha a termelők, némi időt tudnának arra is szakítani, hogy a parcellák köré őshonos csemetéket ültessenek!

Szász Zoltán: +36-30/743-0302

Agrárágazat Tudástár: Tavaszi magágykészítés takarónövény után – A takarónövényekkel borított talaj tavasszal lassabban melegszik, ugyanakkor több nedvességet őriz meg, ezért a magágykészítés időzítése és módja kulcskérdés. A siker alapja a megfelelő terminálás (ősszel, télen fagyon vagy kora tavasszal), a sekély, záróréteget nem okozó művelés és a menetszámok csökkentése. A cél a talaj levegőztetése, a gyommagvak kontrollált stimulálása és egy egyenletes, nedvességet felhozó vetőágy kialakítása, a talajszerkezet károsítása nélkül.