A 2025-ös év egyértelművé tette, hogy a mezőgazdaságban a növényvédelem egyszerre áll szabályozási, technológiai és növényegészségügyi nyomás alatt. A felhasználható hatóanyagok száma folyamatosan csökken, miközben új kihívások jelennek meg a kórokozók, kártevők és a klímaváltozás hatásai miatt. Ezek a kérdések álltak a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum középpontjában, ahol szakemberek a jelenlegi helyzetet és a lehetséges válaszokat is áttekintették.
Gyors kivonás, lassú engedélyeztetés
Az elmúlt hat évben az Európai Unióban nem engedélyeztek új szintetikus növényvédő hatóanyagot, miközben 83 hagyományos hatóanyag kivezetésére került sor. Bár a biológiai készítmények terén történt előrelépés – 2019 óta 19 új biopeszticidet engedélyeztek –, ezek egy része szintén kikerült a rendszerből. Jelenleg is több tucat hagyományos és biológiai hatóanyag engedélyezése vár elbírálásra. A gyártók szerint az engedélyezési rendszer túlterhelt és lassú, ami gátolja az innovációt.
A fórumon hangsúlyozták: a növényvédelem jövője nem egyetlen technológiára épül. Az integrált szemléletben a biológiai készítmények, a hagyományos növényvédő szerek, a precíziós technológiák, a digitális megoldások és a mesterséges intelligencia egyaránt szerepet kapnak. A gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezeti felelősségre is, például a növényvédőszer-göngyölegek visszagyűjtésének növelésével.
Egyre nagyobb problémát jelent ugyanakkor a növényvédő szerek hamisítása. Európában a piac mintegy 14 százalékát teszik ki a hamis készítmények, amelyek gyakran megtévesztésig hasonlítanak az eredetire. Az alacsony ár csábító lehet, de a következmények súlyosak: hatástalan védekezés, fitotoxicitás, akár gépkárosodás is előfordulhat.
A sárgaság és az új szerep
A növényegészségügyi helyzetet tovább nehezítik a zárlati károsítók. Ezek felszámolása csak gyors bejelentéssel és széles körű együttműködéssel lehetséges. 2025-ben a legnagyobb gondot a szőlő aranyszínű sárgasága okozta, amely az amerikai szőlőkabóca terjedésével vált országos problémává. Az intenzív felderítés – szemlecsoportokkal és drónos vizsgálatokkal – eredményeként mára szinte az egész ország érintetté vált, Nógrád kivételével. A hatóságok állami védekezéssel és szükséghelyzeti engedélyekkel is segítették a védekezést.
A fórum végkövetkeztetése szerint a folyamatos hatóanyag-kivonások és a növényegészségügyi kockázatok új megvilágításba helyezik a növényvédelem szerepét az élelmiszerbiztonságban. Ezt tükrözi a 2025 végén bemutatott uniós omnibusz-csomag is, amely több ponton könnyítést és rugalmasabb szabályozást ígér, például a drónos kijuttatás, a biopeszticidek engedélyezése és az MRL-értékek kezelése terén.
(Forrás: NAK / Fodor Attila)
Agrárágazat Tudástár: Növényvédelmi hatóanyag-kivonás – Az Európai Unióban a felhasználható növényvédő hatóanyagok köre folyamatosan szűkül, miközben az új hatóanyagok engedélyezése lassú; ez növeli a termelési kockázatokat, erősíti az integrált és biológiai növényvédelem szerepét, valamint új technológiai és szabályozási alkalmazkodást kényszerít ki a gazdálkodásban.
