A politika bedöntötte a mezőgazdaságot, válságtól tartanak

A nagy mezőgazdasági múlt, a tőke és exportpiaci jelenlét sem garancia, ha a politikai vezetés néhány elbaltázott intézkedéssel padlóra küld egy egész ágazatot…

Nem erősítette, hanem meggyengítette

Az Egyesült Államok mezőgazdasága ritkán látott válságspirálba került, és a folyamat középpontjában egy politikai döntéssorozat áll: a Donald Trump nevével fémjelzett vámháborúk. Az eredetileg „erőpozícióból” indított kereskedelmi konfliktusok nem megerősítették, hanem rendszerszinten meggyengítették az amerikai agrárium legfontosabb exportágazatait – köztük a szóját, a kukoricát, a húst és közvetve a műtrágyapiacot is.

A vámháború logikája abból indult ki, hogy az Egyesült Államok piaci súlya kikényszeríti a kedvezőbb feltételeket. A mezőgazdaság azonban nem geopolitikai sakkfigura, hanem hosszú távú, érzékeny ellátási láncokra épülő rendszer. Amikor a kereskedelmi feszültségek tartóssá váltak, a legnagyobb importőrök – mindenekelőtt Kína – nem tárgyaltak, hanem alternatív beszállítók után néztek.

Ez a döntés pedig történelmi következményekkel járt – írja 27 tekintélyes amerikai elemző közös nyílt levele.

Szója: összeomlás Kína nélkül, káosz minden fronton

Az amerikai szójabab-ágazat évtizedeken át a kínai keresletre épült. Normál években Kína már szeptember közepéig lekötötte az éves amerikai szójavásárlások mintegy 30 százalékát, október végére pedig elérte a 60 százalékot. A 2025/26-os gazdasági évben ez az „őszi ablak” gyakorlatilag úgy zárult le, hogy Kína nem vásárolt amerikai szóját.

Az USDA adatai szerint a 2025/26-os szezon első negyedévében mindössze 12,3 millió tonna szóját ellenőriztek exportra – ez 46 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, és a leggyengébb szezonkezdet 2011 óta. Kína szeptember végéig egyetlen szállítmányt sem kötött le, október végén is csak jelképes mennyiségek jelentek meg, az első hajó pedig november végén futott be.

A kontraszt drámai: míg 2024-ben még mintegy 27 millió tonna amerikai szója ment Kínába (az export 51%-a), addig 2025 január–augusztusában alig 5,9 millió tonna (29%) talált oda. Kína eközben végleg Brazíliára és Argentínára állt át, az amerikai szója globális piaci részesedése pedig 2018 óta 47%-ról 24,4%-ra zuhant.

Kétszer annyi gazdacsőd, segélycsomag az egykor győztes ágazatnak…

A szójaexport összeomlása dominóhatást indított el. A gazdák jövedelmezősége romlott, a tárolók telítődtek, az árak nyomás alá kerültek. Eközben a vámok miatt megdrágultak az inputok: a műtrágya, a növényvédő szerek, a gépalkatrészek. Az amerikai agrárium egyszerre veszítette el piacait és fizetett többet a termelésért.

Nem véletlen, hogy 27 korábbi amerikai agrárvezető – köztük a szójatermelők, kukoricatermesztők, sertés- és tejágazati szervezetek egykori vezetői – február elején nyílt levélben figyelmeztettek az ágazat széles körű összeomlására. A gazdák csődjeinek száma megduplázódott, az USA történelmi agrárkereskedelmi deficitet halmoz fel, miközben segélycsomagokkal próbálják életben tartani azt az ágazatot, amely korábban a világpiac egyik nyertese volt.

Eladósodnak az USA farmerek, Trump segélye csepp a tengerben

A válság üzenete egyértelmű: a piacokat nem lehet vámokkal pótolni. A gazdák nem segélyt kérnek, hanem kiszámítható kereskedelmi környezetet. Amíg ez nem áll helyre, a szójaágazat hanyatlása az amerikai mezőgazdaság egészére árnyékot vet. A Reuters friss híre szerint továbbá az amerikai gazdálkodók egyre növekvő stresszt élnek át. Az amerikai nettó mezőgazdasági jövedelem 0,7%-kal csökken idén, a rekordközeli kormányzati támogatások/segélyek ellenére. Az Agrarheute pedig arról számol be, hogy az amerikai farmerek hatalmas adósságokat halmoznak fel, és Trump 12 milliárd dolláros segélycsomagja csak csepp a tengerben…

Agrárágazat Tudástár: agrár-vámháború – Kereskedelmi vámokkal és ellenlépésekkel kiváltott, tartós piacvesztést okozó agrárpiaci zavar, amely az exportfüggő termékpályák (pl. szója) keresletét más beszállítókhoz tereli, miközben az importált inputok (műtrágya, növényvédelem, alkatrész) drágulása rontja a jövedelmezőséget és növeli a csődkockázatot.