A családi szállóigévé vált mondatot nagymama mondta, ha nem néztem a lábam elé és megbotlottam valamiben. Nézzünk a lábunk elé, sőt, alá, mert ott a megoldás! A talpunk alatt.

Legnagyobb területen termesztett növényeink – a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce – hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír, amelyből a betakarítás során csak egy rész kerül le a területről, a fennmaradó hányad – megfelelő tarlóhántással – visszajuttatható a talajba. A szakszerű szárbontás révén a növénymaradványok tápanyagtartalma mobilizálható, így több tízezer forint értékű elem kerül vissza a talajba hektáronként, „mellékhatásként” javítva a talajszerkezetet, a vízmegtartó képességet és hosszú távon a jövedelmezőséget is.

Az aktuális és a várható műtrágyaárakkal számolva több nézőpont alapján sem kérdés, hogy még a szárbontó és annak kijuttatásának költségével számolva is költséghatékony, sőt profittermelő megoldásról beszélünk.

• A szükséges tápanyag helyben van, mindössze megfelelően kell kezelni.
• Kevesebb műtrágya is elég, szállítani is kevesebbet kell.
• A szármaradvány lebontásához NEM KELL NITROGÉNMŰTRÁGYÁT ADAGOLNI, ha megfelelő szárbontó terméket alkalmazunk, ami télen-nyáron bontja a cellulózt és biztosítja a légkörből a szükséges mennyiségű nitrogént a pentozánhatás elkerülésére.
• A mikroorganizmusok csökkentik a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítják a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb, olcsóbb növényvédelem).
• A szárbontóval kezelt növénymaradványok szakszerű visszaforgatása nagymértékben javítja a talaj vízfelvevő és -megőrző képességét, így a növényállomány később szembesül az aszályhatásokkal – gyakran hetekkel, akár hónapokkal később. A nedvességmegőrzés révén biztosított egyenletesebb növekedés és stresszmentesebb fejlődés végső soron magasabb és stabilabb hozamot eredményez a következő kultúrában.
• Az irányított, gyors és hatékony lebontás eredményeként humusz képződik, amely hosszú távon javítja a talajszerkezetet és a vízháztartást.
• Kevés szó esik róla, pedig nagyon fontos: a műtrágyák a növények számára nem közvetlenül felvehető formában vannak, míg a megfelelő szárbontó a növénymaradványokban lévő tápelemeket azonnal felvehetővé teszi. Ráadásul a műtrágyákban lévő tápanyagok kétharmada felvehetővé alakulása során elvész, tehát ugyanannyi tápelem biztosításához háromszor több műtrágyára van szükség, mint ha a növényi maradványok anyagából gazdálkodnánk.
• A talajoltó készítményekkel kombinációban kijuttatott szármaradványbontók egymás hatását felerősítik.
• Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

A tudatos aratás az első lépés

A szalma hasznosulásának első lépése már a betakarítás során eldől. A tudatos aratási gyakorlat része, hogy a kombájn ne csak levágja, hanem finomra szecskázza és egyenletesen szétterítse a szármaradványokat a táblán. Ezzel biztosítható, hogy a szalma később – a 2-3-szori szalmaboronálást követően – egyenletesen beforgatható legyen a talajba, elősegítve a lebomlási folyamat megindulását. A szalma minimum egyharmadát hagyjuk fent a felszínen szalmakalapnak!

A szármaradványok kétharmadának megfelelő mélységbe történő bekeverése és a mikrobiológiai készítmények célzott kijuttatása lehetővé teszi az irányított, gyors és hatékony lebontást.

Mikor, ha nem most?

A szárbontó hatású mikrobiológiai készítmények alkalmazása sajnos még nem számít általános gyakorlatnak, mivel sokan csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek ezek működéséről. Az ilyen típusú technológiák iránt leginkább azok a termelők nyitottak, akik komplex szemlélettel közelítenek a növénytermesztéshez, értik a talajban zajló biológiai folyamatokat, és fontos számukra a fenntarthatóság, valamint a talajélet aktív támogatása.

Berúgta az ajtót a kényszer

A technológiai elemet még nem használók számára pedig itt az idő, hogy lépjenek. Most. Az aszály, a gazdasági és ellátási nehézségek tükröt tartanak: már semmi sem lesz olyan, mint régen. A szokásokat, régi technológiákat villámgyorsan érdemes felülvizsgálni. Az előrelátás helyére berúgta az ajtót a kényszer, tokostól.

A szárbontáshoz is kell a víz – és ha nem esik? Ha tombol a hőség?

A jó minőségű szárbontók élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, és mint minden élő szervezet, csak egy bizonyos pontig tolerálják a hőséget. Ha a nyári forróságban 60 ⁰C körüli hőmérsékletű talajra permetezünk, a fehérjék szinte azonnal kicsapódnak belőlük és használhatatlanná válnak. Az ilyen klimatikus állapot számukra éppolyan életveszélyes, mint a napon álló, felforrósodott autóban hagyott gyermekek és kutyák számára. Mit tehet ilyenkor az a termelő, aki learatta a gabonáját vagy repcéjét, szecskázással, szétterítéssel előkészült a szárbontásra, de tombol a hőség? Várjon. Türelmesen.

A szétterített, finomra szecskázott szalma takarja és szigeteli a talajt, mint a falevelek az erdőben. Alatta pára képződik, ami támogatja a talajéletet. Ilyenkor nincs más teendő, mint megvárni az érdemi mennyiségű csapadékot: figyelni az előrejelzéseket, és amint elegendő esőt ígérnek, egyeztetni a szármaradványbontót forgalmazó cég területi képviselőjével és gyorsan megrendelni a megfelelő készítményt.

A szárbontás időpontja rugalmasan kitolható

A szárbontás időpontja rugalmasan kitolható, az őszi, extrém esetben még akár a tavaszi vetésekig is. Mi több, a talajoltó készítményekkel kombinációban kijuttatott szármaradványbontók egymás hatását felerősítik.

Az AGRO.bio villámgyorsan szállít

A gyors reagálást és a precíz időzítést a magunk részéről nemcsak a BactoFil^® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítményünkkel, hanem villámgyors kiszállítással is támogatjuk. Mi több, a gondos termékfejlesztésnek köszönhetően a BactoFil^® CELL az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz, a minél rugalmasabb és hatékonyabb felhasználás érdekében.

A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil^® CELL jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

Az AGRO.bio BactoFil^® CELL termékét egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő. Az AÖP-ben 2 pontot ér a BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.

Daoda Zoltán
AGRO.bio Hungary Kft.
www.agrobio.hu

Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik.

Agrárágazat Tudástár: szárbontás – A szárbontás a betakarítás után visszamaradó növényi maradványok, például szalma, kukoricaszár vagy gyökérmaradványok mikrobiológiai lebontása, amely a bennük lévő tápanyagokat a talajba forgatva javítja a talajéletet, a humuszképződést, a vízmegőrzést és a következő kultúra tápanyagellátását.