fbpx

Úgy nő keleti piac, hogy ez a hazai baromfit is érdekelheti

Írta: Kohout Zoltán - 2026 március 14.

A Közel-Kelet az egyik leggyorsabban bővülő baromfipiaccá vált. Ez a hazai mezőgazdaság baromfiexportőrei számára is új helyzetet teremthet.

baromfi vágóhíd szállításra
A hazai baromfi is új piacokat találhat a közel-keleti növekedéssel (Illusztráció: Shutterstock)

Fontos exportcélpont

A térségben a népesség növekedése, a városiasodás, a turizmus erősödése, a vendéglátás bővülése és az élelmezésbiztonsági törekvések egyaránt abba az irányba hatnak, hogy a baromfihús iránti kereslet tartósan magas maradjon. Bár több ország igyekszik növelni a saját termelését, az importszükséglet továbbra is jelentős, ezért a régió a nemzetközi exportőrök egyik fontos célpontja lett. A piacon ma elsősorban a nagy, olcsón és nagy tömegben szállítani képes szereplők vannak előnyben. Brazília régóta meghatározó beszállító, de egyre aktívabban próbálnak teret nyerni más országok is, köztük Ukrajna, Oroszország, Törökország és az Európai Unió exportőrei. Az európai szereplők helyzete egyszerre kedvező és nehéz. Kedvező, mert a földrajzi közelség, a megbízható szállítás és a magas minőség versenyelőnyt jelenthet. Nehéz, mert az uniós termelési, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályok magasabb költségeket okoznak, miközben a közel-keleti importőrök sok esetben továbbra is erősen árérzékenyek.

Tartós importigény

A Perzsa-öböl menti országok különösen vonzó célpontnak számítanak. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Bahrein a növekvő lakosság, az emelkedő jövedelmek és a korlátozott hazai termelési lehetőségek miatt a következő években is jelentős felvevőpiac maradhat. A térség egészében az importigény jelenleg is nagy, és az előrejelzések szerint a következő években tovább nőhet. Ez azt jelenti, hogy a régióban a verseny ugyan éles, de a piac is bővül, vagyis az új belépők előtt sem zárultak be az ajtók.

Ezért nyílhat út a hazai exportnak

Magyar szempontból ez azért érdekes, mert a Közel-Kelet eddig nem tartozott a hazai baromfiexport nagy piacai közé. A magyar kivitel fő iránya továbbra is Európa, elsősorban a közeli országok, mint Románia, Bulgária és Szlovákia. A nyilvános adatok alapján a közel-keleti jelenlét inkább szórványos és országonként eltérő. Izrael láthatóbb kapcsolatot jelent, de ott a publikus adatok nem kizárólag a baromfihúst mutatják. Jordánia esetében a magyar baromfikivitel kifejezetten csekélynek látszik, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek felé pedig ugyan van magyar export, de a baromfi nem jelenik meg meghatározó tételként. Ez összességében azt jelzi, hogy Magyarország eddig nem talált igazán nagy és stabil piacokat a Közel-Keleten.

Éppen ezért lehet most fontos a fordulat lehetősége. A térségben nő a kereslet, miközben a globális beszállítói verseny is átrendeződik. Ukrajna háborús körülmények miatt logisztikai nehézségekkel küzd, az orosz export ugyan erősödik, de politikai és kereskedelmi kockázatok kísérik, a helyi önellátási programok pedig nem minden országban tudják gyorsan kiváltani az importot. Ebben a helyzetben a magyar exportőrök számára új rések nyílhatnak. Főleg ott, ahol a vevők nem pusztán a legalacsonyabb árat, hanem a kiszámítható szállítást, a jó minőséget és a megbízható élelmiszer-biztonsági hátteret is értékelik.

Minőség és kiszámíthatóság már van

A kérdés az, hogy a magyar baromfiágazat tud-e élni ezzel az eséllyel. A közel-keleti piacra való belépéshez nem elég a termék. Kell hozzá versenyképes ár, megfelelő logisztika, stabil partnerkapcsolat és a vallási, illetve hatósági elvárásokhoz igazodó tanúsítás is. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet azt üzeni, hogy a diverzifikáció már nem pusztán lehetőség, hanem stratégiai érdek. Ha a magyar export továbbra is túlzottan néhány európai piacra támaszkodik, az sérülékennyé teszi az ágazatot. A Közel-Kelet nyilván nem lesz holnapra a magyar baromfi fő célterülete lesz, de most valóban nyílhatnak olyan új piacok, amelyekre korábban kisebb esély mutatkozott.


Agrárágazat Tudástár: Halal tanúsítás – Olyan élelmiszer-biztonsági és vallási megfelelőségi rendszer, amely igazolja, hogy az adott élelmiszer – például a baromfihús – az iszlám előírásainak megfelelően került előállításra, feldolgozásra és ellenőrzésre, ami alapfeltétele a közel-keleti és több muszlim többségű ország piacaira irányuló exportnak.