A nitrátos előírások betartása nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem gazdasági érdek is a mezőgazdaságban. A helyes tápanyag-kijuttatás csökkenti a környezeti kockázatot, és javíthatja a tápanyag-hasznosulást is. A szabályok különösen a nitrátérzékeny területen gazdálkodókat érintik, de bizonyos állattartók számára nitrátérzékeny területen kívül is előírhatnak nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget.
Az első lépés
Az első lépés mindig annak ellenőrzése, hogy a gazdaság nitrátérzékeny területen működik-e. Ezt a MePAR-ban lehet ellenőrizni. Emellett nitrátérzékenynek számíthatnak egyes nagy létszámú vagy engedélyköteles állattartó telepek és a hozzájuk tartozó trágyatárolók is. Ezért nem elég csak a táblák besorolását nézni, a telepi működés jogi státuszát is érdemes áttekinteni.
A gazdálkodók számára kulcsszám a 170 kilogramm hektáronkénti éves szerves eredetű nitrogénhatóanyag-határ. Ebbe a kijuttatott istálló- és hígtrágya mellett a legeltetés során a területre kerülő trágya is beleszámít. A legeltető állattartóknak különösen fontos, hogy téli legeltetésnél az éves terhelés nem haladhatja meg a 120 kilogrammot hektáronként. Natura 2000-es nitrátérzékeny gyepen az október 31. és április 23. közötti legeltetés csak engedéllyel végezhető.
Fontos határidők
A trágyázási határidők közül a legfontosabb, hogy nitrátérzékeny területen november 30. és február 15. között trágyát kijuttatni tilos. Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-jétől lehetséges. A tilalmi időszakon kívül is érvényes, hogy fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hóval borított talajra nem szabad trágyát kijuttatni. Az istállótrágyát kijuttatás után 4 órán belül a talajba kell dolgozni.
Lejtős területen és vízfolyások közelében további korlátozások élnek. Meredekebb lejtőkön a kijuttatás részben tiltott, részben talajvédelmi tervhez kötött, a vizek és kutak környezetében pedig védőtávolságokat kell tartani. Ez különösen azoknak fontos, akik tagolt domborzatú táblákon vagy víz közeli területeken gazdálkodnak – emlékeztet az agrárkamara.
Tárolás, kijuttatás, talajvizsgálat
Az állattartóknak a trágyatárolás szabályaira is figyelniük kell. Az istállótrágya és a hígtrágya csak megfelelő műszaki védelemmel ellátott, szivárgásmentes tárolóban helyezhető el, és általános elvárás a legalább 6 havi tárolókapacitás biztosítása. Ideiglenes trágyakazal is csak szigorú feltételekkel alakítható ki, meghatározott időre és megfelelő távolságok betartásával.
A növénytermesztők számára fontos, hogy a kijuttatható nitrogén mennyiségét nemcsak a 170 kilogrammos plafon, hanem a talajvizsgálati eredmények, a termesztett növény igénye és a termőhely adottságai is meghatározzák. Szántón és ültetvényben 5 évente, gyepen 10 évente kell talajvizsgálatra alapozni a tápanyag-gazdálkodást.
Hó végén aktuális!
Az adminisztrációs határidők közül – akárcsak tavaly, idén is – kiemelkedik a március 31-i dátum. A papíralapon vezetett nyilvántartásokat eddig kell feltölteni az eGN rendszerbe az előző naptári év adataival. Aki tehát el akarja kerülni a szankciókat, annak nemcsak a kijuttatási szabályokat és tilalmi időszakokat kell ismernie, hanem a nyilvántartásokat is folyamatosan, naprakészen kell vezetnie.
Agrárágazat Tudástár: Nitrátérzékeny terület – Olyan mezőgazdasági terület vagy állattartó tevékenység által érintett helyszín, ahol a vizek nitrátterhelésének csökkentése érdekében szigorúbb trágyázási, tárolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályokat kell betartani a környezet védelme és a tápanyag-gazdálkodás ellenőrizhetősége érdekében.
