A tavaszi szezonban különösen érzékenyen érintheti a magyar gazdákat minden olyan zavar, amely a dízelhez való hozzáférést bizonytalanná teszi. Ilyenkor ugyanis nem elsősorban az üzemanyag ára a döntő, hanem az, hogy a vetéshez, a talaj-előkészítéshez, a fejtrágyázáshoz és a korai növényápolási munkákhoz szükséges mennyiség időben rendelkezésre álljon.
2 millió hektárra kell tankolni…
Az AKI (tavalyi, de általánosan alapul vehető) operatív jelentései alapján a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett területe nagyságrendileg 2 millió hektár. Ez azt jelenti, hogy országos léptékben, szűk időablakban kell nagy volumenű munkát elvégezni. Ilyen helyzetben a gazdálkodók számára a folyamatos és kiszámítható dízelellátás fontosabb lehet, mint néhány forintos árkülönbség.
A tavaszi munkacsúcs időszakában a vetés, a talaj-előkészítés, a tápanyag-kijuttatás és a korai növényápolás nem halasztható következmények nélkül. Ha a szükséges üzemanyag nem áll rendelkezésre, az nem egyszerű kényelmetlenséget, hanem közvetlen termelési kockázatot jelent.
Nem az ár a baj, hanem a bizonytalan ellátás
Ezért különösen káros, hogy a gázolaj-utánpótlás több helyen akadozik, és a megrendelt mennyiség nem mindig érkezik meg időben vagy teljes egészében. A március 10-én bevezetett hatósági üzemanyagplafon 595 forintban húzta meg a benzin, 615 forintban a dízel felső árát. Csakhogy a probléma nem a magas ár, a KSH heti monitorja szerint március 9-én a hazai dízelár még 6 forinttal a régiós átlag alatt volt. A gazdálkodók szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy az üzemanyag biztosan, megfelelő mennyiségben és időben elérhető legyen. Magyarország dízelpiaca importigényes, ezért ha a belföldi ár tartósan elszakad a piaci folyamatoktól, az az ellátásbiztonság szempontjából is érzékeny kérdéssé válhat.
Dupla teher a gazdákon
A mezőgazdaság számára ez azért különösen rossz felállás, mert a gazdák jelentős része eleve nem kedvezményes kiskúti áron, hanem nagykereskedelmi szinten jut üzemanyaghoz. Nekik az árstop innentől nem könnyítés, inkább dupla teher: marad a magasabb beszerzési költség, mellé jön az ellátási bizonytalanság. Ilyen helyzetben a literenkénti néhány forintos megtakarításnál sokkal nagyobb veszteséget okozhat egy elcsúszott vetés, egy késett tápanyag-kijuttatás vagy egy leálló géplánc. A tavaszi munkákban ugyanis a legdrágább üzemanyag az, ami nincs ott, amikor kellene.
Ellátási kockázatot hozhat a torzítás
Ezért szakmailag nehezen védhető a piacidegen árstop/árréstop-logika. (Egyébként nem csak most és nem csak az üzemanyag-ellátás káosza miatt. A hazai kertészeti ágazat szerint a kormányzati árréstop is súlyos problémákat okoz – mondják a szektor vezetői, elemzői. Az idei Zsendülés-konferencián több szakmabeli elemzőtől, közgazdásztól is elhangzott, hogy a piacidegen, az ár- és piaci viszonyokat torzító árrésstop-rendszer a hazai zöldség-gyümölcs ágazatnak is hosszú távon árt.) Nemcsak az üzemanyagpiacot torzítja, hanem szélesebben a magyar gazdaság és a mezőgazdaság tervezhetőségét is rontja. A kisebb kutak és piaci szereplők már most korlátozásokra és fenntarthatatlan működésre figyelmeztetnek, miközben a vidéki gazdálkodóknak éppen a gyors, helyi és folyamatos ellátás lenne a létkérdés. Tavasszal a gazda nem árszabályozást vet a földbe, hanem munkát. Ahhoz pedig gázolaj kell, akkor is, ha drágább (lenne)…
Agrárágazat Tudástár: Ellátásbiztonság – Ellátásbiztonságnak azt nevezzük, amikor egy termeléshez szükséges inputanyag, például a dízel üzemanyag folyamatosan, megfelelő mennyiségben és időben hozzáférhető a felhasználók számára; a mezőgazdaságban ez különösen a szezonális csúcsidőszakokban fontos, mert a vetési, tápanyag-kijuttatási és növényápolási munkák késése közvetlen termelési veszteséget okozhat.
