Igaz, hogy érzékeny a növényvédelemre és a megfelelő technológiára, de ezt erős piaci pozícióval, kiemelkedő támogatási viszonyokkal és „konkurenseihez” képest alacsony fajlagos költséggel hálálja meg a szója. A hazai mezőgazdaság egyik feltáratlan tartalékát idén a háborús helyzet okozta kereslet is támogatja.
Változó termőterület
A szója hazai vetésterülete az elmúlt években látványosan „hintázott”. A korábbi 50-70 ezer hektáros szintről 2024-re 112 ezer hektár fölé emelkedett, majd 2025-re nagyjából 80-90 ezer hektár közé esett vissza. A csökkenésben szerepet játszott egyrészt a relatíve – azaz önmagához mért – gyenge terméseredmény. Azért relatív ez, mert az utóbbi évek aszályos időjárását a szója sínylette meg a legkevésbé tavaszi „konkurensei” mellett. A másik ok a napraforgó ára, ami sok gazdát a pillanatnyilag kedvezőbbnek látszó növény felé fordított. Ugyanakkor a szója továbbra sem veszített stratégiai jelentőségéből. A hazai vetőmag-szektor szakértőinek egybehangzó véleménye évek óta, hogy a szójára hosszú távon érdemes berendezkedni – ahelyett, hogy az aktuális piaci szezonok hatására kivennénk a tavaszi vetésforgóból.
Öt nyomós érv
A szója előnyeit általában öt pontban foglalják össze. Egyrészt a támogatások révén már viszonylag alacsony, 1,5 tonnás hektárátlag mellett is jövedelmező. Továbbá kevesebb vagy nulla N-műtrágya hozzáadásával is termeszthető (megfelelő minőségű vetőmag és technológia mellett); emellett a post harvest logisztikai költségek is alacsonyabbak (szállítás, szárítás). A szója előnye még, hogy Európában szinte korlátlan felvevőpiaca van. Végül, de nem utolsó sorban a szója mint elővetemény kiváló hatással van például a kalászosokra: lazítja a talajt, nitrogént köt meg a termőföldben.
A siker kulcsa
Igaz ugyanakkor, hogy a szója termesztése nem egyszerű (kérdés persze, lehet-e a modern, intenzív mezőgazdaságban egyszerű növénytermesztési technológiáról beszélni bármely faj esetében). A szójához is komoly technológiai fegyelem, jó fajta- és termőhelyválasztás, erős szaktudás és pontos növényvédelem kell. Különösen nagy kockázatot jelenthet a hűvös tavasz, a gyenge vetőmagminőség, a vontatott vagy hiányos kelés, valamint a gyomosodás. A siker egyik kulcsa az, hogy a termelő megtalálja a megfelelő termesztési körzetet és technológiát, mert a szója nem minden térségben viselkedik egyformán.
Éhes piaca van
Ahogy írtuk, a növény piaca viszont továbbra is erős. Európa jelentős fehérjehiánnyal küzd, az unió nettó fehérjeimportőr, ezért a szója iránt tartós a kereslet. Nem átmeneti divatról van szó (világszerte sem), hanem szerkezeti igényről. Az állattenyésztésnek és a fehérjefolyamatosan szüksége van fehérje-alapanyagra, miközben a kontinens önellátása alacsony. Ez a magyar termelők számára is stabilabb piaci hátteret jelent.
Érdemes elolvasni az Agrárágazat márciusi, nyomtatott számának cikkét:
Szökés a szokásból: a szója jövője Magyarországon
Agrárágazat Tudástár: szója jövedelmezősége – a szója gazdasági értékét nemcsak a termésszint, hanem a támogatási rendszer, az alacsonyabb nitrogénigény, a mérsékeltebb betakarítás utáni költségek, a stabil fehérjepiac és a kedvező elővetemény-hatás együtt határozza meg; ezért megfelelő technológiával kisebb vetésterületen is versenyképes szántóföldi növény lehet.
