A tojás sokáig a legstabilabb alapélelmiszerek közé tartozott. Miután egészséges és (egykor) olcsó fehérjeforrás volt, a drágulása társadalmi-gazdasági szempontból is érzékeny probléma. A hazai tojásár trendje egyszerre jelzi a mezőgazdaság költségválságát és a piac törékenységét. Az árak emelkedése már nem egyszerű inflációs jelenség, hanem a termelési rendszer feszültségeinek látványos következménye.
Erős árhullám
Az AKI PÁIR adatai szerint 2026 első tizenegy hetében a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 66,52 forint/darab volt, ami 2,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. A részpiacok eltérően mozognak: az M-es dobozos tojás ára 71,1 forintra nőtt (+6,1%), míg az L-es dobozosé enyhén csökkent 77,4 forintra. A mélyalmos tojás ára ugyanakkor 77,8 forintra emelkedett, ami 8%-os növekedést jelent. A számok első ránézésre mérsékelt változást mutatnak, valójában azonban egy jóval erősebb árhullám utórezgései. 2024 őszéhez képest a tojás ára tavaly gyakorlatilag megduplázódott, és éves szinten is 17–20%-os drágulás volt tapasztalható. Egyetlen év alatt harmadával nőtt a termelői ár, ami nemzetközi összevetésben is rendkívüli.
Már az import sem enyhíti
A háttérben több, egymást erősítő tényező áll. A madárinfluenza visszatérő hullámai folyamatosan szűkítik a kínálatot, miközben a takarmány, az energia és a csomagolóanyagok költségei tartósan magas szinten maradtak. A ketrecmentes tartás irányába történő átállás további beruházási nyomást jelent a termelők számára, ami szintén beépül az árakba.
A külkereskedelem sem tudta érdemben enyhíteni a helyzetet. Az import visszaesett, miközben az export vegyes képet mutatott, így a belföldi piac egy szűkebb kínálati térben működik. Ez klasszikusan árfelhajtó környezetet teremt, különösen a szezonálisan erősebb keresleti időszakokban.
Nemzetközi szinten is hasonló folyamatok zajlanak, de Magyarországon a drágulás intenzívebben érződik. Az uniós piac ugyan stabilabb, de ott is emelkednek az árak, míg az Egyesült Államokban a madárinfluenza és a termelés visszaesése még erősebb nyomást gyakorol a piacra. A hazai árak így egyszerre követik a globális trendeket és erősítik fel a regionális kínálati hiányokat.
Látványos fogyasztáscsökkenés
A leglátványosabb következmény azonban a fogyasztás visszaesése. A tojás ára hosszú időn át az infláció alatt nőtt, ám a 2020-as években ez a trend megtört: öt év alatt több mint duplájára emelkedett az ár. Ennek hatására az egy főre jutó fogyasztás csökkenni kezdett. Míg a kilencvenes évek végén még közel 300 darab volt az éves fejenkénti fogyasztás, az utóbbi években 240 körül alakult, tavaly pedig már a 225 darabot sem érte el.
A piac így egyre inkább kettős képet mutat: miközben a termelők költségoldali nyomás alatt működnek, a fogyasztók egy része már visszafogja a vásárlását. A tojás ára emelkedik, de ezzel párhuzamosan szűkül az a tér, amelyben a piac fenntartható módon tud működni.
Agrárágazat Tudástár: Kínálati szűkülés – Kínálati szűkülésnek azt a piaci helyzetet nevezzük, amikor a termelés visszaesése, a járványok, a magas költségek vagy a kereskedelmi zavarok miatt kevesebb áru jut a piacra, mint amennyire kereslet lenne; a tojás esetében ez áremelkedést okoz, ami idővel már a fogyasztást is visszafoghatja.
