Szarvasmarhákat, kiskérődzőket és sertéseket is érintő, sürgős és tömeges állatlefoglalásba és -leölésbe kezdtek Oroszországban az elmúlt hetekben. A hivatalos indoklás szerint az intézkedések célja nem a száj- és körömfájás, hanem a pasztőrellózis és a veszettség terjedésének megfékezése. Ugyanakkor a sietős lépések mértéke komoly kérdéseket vet fel a mezőgazdaságban.
(Illusztráció: Horizont Média/Kohout Zoltán
A hatóságok tagadnak
A gazdák és több iparági szereplő szerint a mostani kampány túl gyors és túl kiterjedt ahhoz, hogy csak a bejelentett betegségek miatt legyen szükség rá. Orosz sajtóértesülések és közösségi médiában terjedő videók alapján egyre többen gyanítják, hogy a háttérben valójában a száj- és körömfájás állhat. Ezt a hatóságok továbbra is tagadják, de ez a hozzáállás Oroszországban közismert gyakorlat.
100 ezer állatot is utolérhet a járvány
A becslések szerint akár 100 ezer állatot is érinthet a selejtezési hullám, ami az utóbbi évek egyik legnagyobb ilyen művelete lehet Szibériában, legalább tíz régióban. A helyzet emiatt nemcsak az állattenyésztők, hanem a sertéságazat szereplői körében is komoly aggodalmat keltett. A száj- és körömfájás ugyanis nemcsak állategészségügyi, hanem kereskedelmi szempontból is súlyos következményekkel járna.
Kazahsztán már lezárta a határt
Ha beigazolódna egy nagyobb FMD-járvány, az érzékenyen érinthetné Oroszország állati termékexportját. Kazahsztán már lezárta határait az orosz állati termékek előtt, és az ágazat attól tart, hogy más fontos piacok, köztük Kína is hasonló lépéseket tehetnek. Ez különösen azért lenne fájdalmas, mert Kína az utóbbi években egyre fontosabb felvevőpiaccá vált az orosz sertés- és tejágazat számára.
A krízis kiszorítja a kisgazdaságokat a piacról
Az ügyet tovább élezi, hogy több kisebb gazdaság szerint a mostani helyzetben a nagyobb agrárvállalatok előnybe kerülhetnek. A közösségi médiában megjelent állítások szerint a jelenlegi adminisztratív intézkedések felgyorsíthatják az állattenyésztési ágazat konszolidációját, és kiszoríthatják a kisebb szereplőket a piacról.
A szakma korábban már figyelmeztetett
A történet előzménye is figyelemre méltó. 2023-ban már az orosz húsipari szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy az online sertéshús-kereskedelem gyors bővülése járványügyi kockázatot jelent, mert sok esetben hiányoznak az állategészségügyi dokumentumok és az ellenőrzések. Ez akkor az afrikai sertéspestis szempontjából jelentett veszélyt, most pedig még súlyosabb gyanú árnyékolja be az ágazatot.
A ragadós száj- és körömfájás terjedéséről az elmúlt hetekben ezekben a cikkekben írtunk: Tovább terjed a száj- és körömfájás, jönnek a korlátozások
Száj- és körömfájás: Görögország is elesett, jön a járvány
Agrárágazat Tudástár: Járványügyi zárlat – Járványügyi zárlatnak azokat a hatósági intézkedéseket nevezzük, amelyek fertőző állatbetegségek gyanúja vagy megjelenése esetén korlátozzák az állatok, állati termékek és egyes telepi műveletek mozgását annak érdekében, hogy a kórokozó ne terjedjen tovább; ilyen helyzetben a közvetlen állategészségügyi kár mellett a kereskedelem, az export és a teljes ágazati bizalom is sérülhet.
