A magyarországi gombatermesztés 2025-ben stabil teljesítményt mutatott, amit a friss statisztikák és külkereskedelmi adatok is alátámasztanak. A hazai termelés gerincét továbbra is a csiperkegomba adja, éves szinten mintegy 28 ezer tonnás kibocsátással, míg a laskagomba mennyisége megközelíti a 2,8 ezer tonnát. A mezőgazdaság e szektorában a termesztés zárt, intenzív rendszerekben zajlik, a termőfelület az utóbbi években 160–170 ezer négyzetméter között stabilizálódott.
A 2025-ös év egyik legfontosabb fejleménye a külkereskedelmi pozíció erősödése volt. A KSH adatai szerint a csiperkegomba külkereskedelmi egyenlege 7,17 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 6,22 milliárd forintról. Az export volumene 11 százalékkal 9,16 ezer tonnára bővült, értékben pedig elérte a 9,25 milliárd forintot. A legfontosabb felvevőpiac továbbra is Ausztria, ahová 5,9 ezer tonna (+14%) gomba került, míg Szerbia közel 1000 tonnát importált. Ezzel párhuzamosan a behozatal 9 százalékkal, 2,67 ezer tonnára csökkent, különösen a lengyel import visszaesése volt látványos.
A belföldi piacon az árak viszonylag stabilan alakultak. A Budapesti Nagybani Piacon 2025-ben a csiperkegomba ára 1000 forint/kilogramm körül stagnált, míg a laskagomba ára 3 százalékkal, 1208 forint/kilogrammra emelkedett. 2026 elején már enyhe drágulás látható: a csiperke átlagára 1018 forint/kg-ra, a laskáé 1297 forint/kg-ra nőtt, ami jelzi a költségek beépülését az árakba.
A hazai ágazat exportorientáltsága továbbra is meghatározó – jelenti az AKI. A termés mintegy 30 százaléka kerül külföldre, ami a magyar gombatermesztést az EU egyik fontos beszállítójává teszi Hollandia és Lengyelország mellett. A kivitel jellemzően a közeli piacokra koncentrálódik, elsősorban a friss szegmensben, ami logisztikai és minőségi szempontból is versenyelőnyt jelent. A koncentrált termelési struktúra – három fő térség dominanciájával – szintén hozzájárul a hatékonysághoz.
Ugyanakkor a piac érzékenysége is megmutatkozott: 2024-ben uniós szinten túlkínálat és keresletcsökkenés alakult ki, ami rámutatott arra, hogy a gombapiac gyorsan reagál a volumen- és keresleti változásokra. A verseny egyre erősödik, különösen a lengyel és holland termelők részéről, akik nagyobb volumenben és sok esetben alacsonyabb költségszinten tudnak termelni.
Európai összevetésben a piac enyhe nyomás alatt áll. Az EU-ban a termesztett gomba mennyisége meghaladja az évi 1 millió tonnát, miközben a termelői árak csökkenő tendenciát mutatnak: 2026 márciusában kilogrammonként 2,25 euróra estek az egy évvel korábbi 2,60 euróról. Ez a trend hosszabb távon a hazai exportjövedelmezőségre is hatással lehet.
A magyar gombatermesztés előtt ugyanakkor továbbra is komoly növekedési lehetőségek állnak. A hazai fogyasztás alacsony, mindössze 1,5 kg/fő/év, miközben az európai átlag ennek kétszerese. Ez azt jelenti, hogy a belföldi piac bővítése mellett az exportpiacok megtartása és fejlesztése egyaránt kulcskérdés marad a következő években.
A végére még két érdekes hírt ajánlunk: Ezt találta a Nébih a gombatermesztőknél
Hatalmas ötlet, így lehet piaci rést találni a gombával
Agrárágazat Tudástár: Exportorientáltság – Exportorientáltságnak azt nevezzük, amikor egy ágazat termelésének jelentős része külföldi piacokra kerül, ezért jövedelmezőségét nemcsak a hazai kereslet, hanem a külpiaci árak, a logisztika és a nemzetközi versenyhelyzet is erősen befolyásolja; a magyar gombatermesztésben ez azért kulcskérdés, mert a termés számottevő része exportra megy, miközben a belföldi fogyasztás még alacsony.
